Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 627 privilégiumokat igyekeztek megvonni a zsidóktól, melyeket a korábbi uralkodó, II. József ottani lakhatásukra és kereskedésükre vonatkoztatva adott meg, s amelyeket a városok nagy része most már semmisnek tekintett; így azok rögtön neki is láttak a zsidók falaik közül történő kiűzésének, „...már 1790 elején, .. .amikor a városok a zsidók kiűzését követelték, a helytartótanács közbelépett és arra hivatkozva, hogy az országgyűlés fogja majd szabályozni a kérdést, a statusquo fennmaradását rendelte el...”7 Ezért szükségesnek tűnt e kérdésnek az újonnan összeülő országgyűlésen történő mihamarabbi rendezése is. A magyarországi zsidó közösség vezetői, a pozsonyi Koppel Mendel Theben és Elias Rosenthal az országgyűlés összehívásával egyidőben Budára összehívták a honi zsidóság megbízottait. „A három napos budai gyűlés (ászifá) eredményeként létrehoztak egy tíz főből álló bizottságot, hogy az országgyűlési tárgyalásokat és törvényt megelőzően a »Magyarországon élő zsidók közönsége« érdekképviseletének első újkori megnyilvánulásaként kérvényben forduljon a diétához és az uralkodóhoz védelemért és jogaik biztosításáért.”8 A folyamodványt feltehetően a Magyar Királyi Kancellária egyik referense Pászthory Sámuel fogalmazta meg, melyet a magyarországi zsidóság képviselői november 29-én Bécsben az uralkodónak is átadtak.9 A zsidók ügye legelőször december 2-án a 42. ülésen került szóba, amikor is báró Splényi Ferenc váci püspök az ülés kezdetén arról tesz említést, hogy az ország nehézségei és azokból származó kívánságok megvizsgálására rendeltetett közös deputáció két olyan panaszt terjesztett elé, melyeknek elővételét és az országgyűlés által történő elintézését szükségesnek találja, nevezetesen pedig hogy: „Az országban lévő zsidóknak községe azon okból, hogy boldog emlékezetű felséges II-dik József császár s király rendeléséből a zsidóknak minden királyi városokban való szabad lakás és kereskedés folytatása engedtetvén, most ezen engedelemtől némely városok őket meg akarják fosztani; több rendbéli kéréseknek jelentése mellett tehát azon könyörögnek, hogy továbbá is a zsidók nem csak azon bátorságban és csendességben meghagyassanak, hanem mindazon akadályok, amelyek vagy élelmek, vagy bátorságos megmaradások, vagy vallások gyakorlásában tétettek, eltávoztassanak.”10 7 Mályusz Elemér: A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. Különlenyomat a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvéből. I. évf. Budapest, 1931. 51. 8 Haraszti György: A magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ortodoxia és a neológia szétválásáig. Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, Budapest, 2004. 158. 9 Büchler Sándor: De Judaeis. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1900. 299. A latin nyelvű kéziratos folyamodványt lásd MNL OL, Kancelláriai Levéltár, A39 Acta Generalia, 15525/1790 föl. 27. 5485/05. A kilenc pontba szedett kívánalmat idézi még német nyelven Leopold Löw: Der jüdische Kongress in Ungarn, historisch beleuchtet. Beitrag zur Rechts-, Religions- und Kulturgeschichte. Verlag von Ludwig Aigner, Budapest, 1871. 14-24. vö. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században. Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1986.2 85-93. 10 Diarium Comitiorum 1790. 266-267. Az országgyűlési naplók (Diarium Comitiorum) és irományok (Acta Comitiorum) címére a könnyebb követhetőség érdekében az egész korszakra latin megnevezésükkel hivatkoztunk. A nyomtatásban is megjelent bizottsági munkálatoknak és a vármegyék észrevételeinek az egyes köz- és szakkönyvtárakban vagy levéltárakban fellelhető jelzeteit, valamint e munkák hozzáférhetőségét lásd a Bibó-Pajkossy-féle bibliográfiában. Bibó István - Pajkossy Gábor: Az 1790/91. 67. te. és az 1825/27. 8., 9. és 15. te. alapján létrejött rendszeres regnikoláris bizottságok kiadványinak bibliográfiája. Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 1977.
