Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
612 DEÁK AGNES dául láthatólag hozzászokott ahhoz a Bach irányítása alatti időszakban, hogy viszonylag önállóan szervezze az ügynököket Keleten. 1853 késő tavaszán például Karl Ferdinand Buol-Schauenstein gróf külügyminiszter mellett Kempen is meglepődéssel és rosszallással értesült arról, hogy önálló hatáskörben alkalmazott egy új ügynököt.51 Leginkább azonban továbbra is a két észak-itáliai tartományi katonai, rendőri, csendőri hatóságokat, s persze mindkét tartomány katonai kormányzóját jellemezte saját ügynökök foglalkoztatása a környező itáliai államokban - de korántsem csak ott.52 Ezt — igaz, kizárólag katonai hírszerző célokra — még az államrendőrségi tevékenység iránt fogékonynak igazán nem nevezhető Benedek Lajos (Ludwig von Benedek) vezérőrnagy is, aki a főparancsnok-főkormányzó mellett vezérkari főnökként felügyelte a rendőri ügyeket, fontosnak tartotta egy esetleges újabb háborúra való felkészülés érdekében, miközben egyetértett a nem katonai célú államrendőrségi információszerzés tartományon belüli központosításával, amire Kempen kísérletet tett.53 Kempen terve az volt 1853-ban, hogy a veronai főkormányzóság rendőri ügyosztályán centralizálja a bel- és külföldi államrendőrségi tevékenységet is, kiküszöbölendő az esetleges párhuzamosságokat. Az ügyosztályt vezető Mathias Schroth von Rohrberg alezredes végül átvette a rendőrigazgatók külföldi ügynökeit, a helytartóságok és a katonai kormányzók azonban továbbra is megtarthatták a maguk bizalmasait.54 Schroth természetesen rendszeresen beszámolt Kempennek az ügynökjelentésekről küldött jelentéseiben a külföldről érkezett információkról is. Úgy tűnik azonban, hogy a rendőrigazgatók is mutattak valamiféle vonakodást, 1855 őszén ugyanis Schroth még mindig arról panaszkodik Kempennek, hogy szerinte felesleges a velencei rendőrigazgatónak Torinóban ügynököket alkalmazni. S láthatólag a vonakodás elérte célját, ez alkalommal már ő is engedékenyebben nyilatkozik, amennyiben szerinte a rendőrigazgatók a saját körzetükkel határos külföldi területeken foglalkoztathatnak ügynököket, s maga Kempen is úgy foglalt állást, hogy ha a velencei rendőrigazgató nem is, de a milánói megtarthatja piemonti ügynökeit. De persze nem hagyta szó nélkül, hogy a velencei igazgató számára már rég elrendelte, hogy két külföldi ügynökével a négy fő közül szakítsa meg a kapcsolatot, s ez láthatólag nem történt meg.55 1856 elején Kempen azután kísérletet tett a teljes központosításra: minden külföldi ügynök Bécsből való közvetlen irányítására. Ekkor úgy nyilatkozik, hogy ettől kizárólag csak Lombardia-Velencében tértek el, mégpedig csakis 51 Buol-Schauenstein levele Kempennek, Bécs, 1853. máj. 23. és Kempen válaszlevél fogalmazványa, Bécs, 1853. máj. 28. HHStA, IB BM 77/1853.; az új, Tóthfalusy nevű ügynök feltételezhetően Tóthfalusy Károly erdélyi altiszt, aki részt vett a krimi háborúban, majd Konstantinápolyban szállót nyitott. Csorba: Az 1848-49-es törökországi magyar emigráció 391. 52 A lombardiai-velencei főkormányzóság 1853-ban például Cesare Carbonelt mint Londonban tartózkodó ügynökét nevezte meg (akit aztán Kempen jóváhagyásával elbocsátottak). Benedek jelentése Kempenhez, Verona, 1853. febr. 18. HHStA IB BM 436/1853. Vö. Uo. 12/1853. 53 Benedek irata Kempenhez, Verona, 1853. febr. 18. HHStA, IB BM 436/1853. 04 Kempen levélfogalmazványa Benedekhez, Bécs, 1853. márc. 21. HHStA, IB BM 12/1853.; Schroth jelentése Kempenhez, Verona, 1853. szept. 29. Uo. 436/1853. 55 Schroth jelentése Kempenhez, Verona, 1855. nov. 17. és Kempen levélfogalmazványa Schrothhoz, Bécs, 1855. nov. 29. HHStA, IB BM 5/1855.
