Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
A BÉCSI RENDŐRSÉG ÜGYNÖKEI KÜLFÖLDÖN AZ 1850-ES ÉVEKBEN 613 három ügynök esetében (a források ismeretében ezt nem tartjuk valószínűnek), s Schrothtól bekérte a három ügynök adatait, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen velük.56 Későbbi évekből származó adataink azonban azt bizonyítják, hogy legalábbis Eszak-Itáliában nem sikerült a centralizáció elveit szigorúan érvényesíteni, a területi hatóságok — ha nyilvánvalóan kisebb létszámban is, de — továbbra is alkalmazhattak ügynököket Itáliában. Kempen leginkább arra összpontosíthatta az erőfeszítéseit, hogy legalább naprakész információi legyenek ezen ügynökök mozgásáról és alkalmazásáról.57 Ahogy belföldön, úgy külföldön is megengedhetetlennek tartotta Kempen rendőrhivatalnokok ügynöki megbízatását s tiltotta, úgy tűnik azonban, ezt ezen a területen sem tudta maradéktalanul érvényesíteni.58 A források arra utalnak, hogy közszolgálatban álló személyek esetén — legyenek azok civilek vagy katonák — személyesen az uralkodó adott engedélyt a külföldi misszióra.59 Azt sem támogatta Kempen, hogy külföldre tartósan kitelepült volt osztrák állampolgárokat igyekezzenek megnyerni információszerzésre, mondván, nem kívánatos, hogy az illető hazai kapcsolatait erősítsék.60 Alkalmanként persze Kempen maga is beavatott egy-egy rendőrigazgatót a külföldi államrendőrségi adatgyűjtés egy-egy akciójába, ha azt szükségesnek látta. Ez leginkább határmenti területek esetén jöhetett szóba. 1854 őszén például a zarai rendőrigazgatónak adta ki feladatul, hogy szervezzen olyan ügynököket, esetleg levelezőket, akik a bosznia-hercegovinai viszonyokról hiteles tudósításokkal tudnának szolgálni,61 1855 tavaszán egy lengyel-orosz területen működő állítólagos ügynökközpont ügyeinek kipuhatolására utasította a krakkói rendőrigazgatót.62 Ha területi rendőri szervek valamely konfidensét kül56 A három ügynök Carbonel (1854-ben Schroth javaslatára újraalkalmazták), a Párizsban tartózkodó Angelo Toffoli (de ő fizetés nélkül szolgált) és egy Sanporiti nevű ügynök volt. Kempen levélfogalmazványa Johann Josef Radetzky von Radetz gróf tábornagyhoz, Lombardia-Velence tartományok főkormányzójához, Bécs, 1856. jan. 12. HHStA, IB BM 36/1856.; Carbonel újraalkalmazására lásd: Uo. 3666/1854. 57 1856 őszén például a velencei rendőrigazgató torinói ügynöke Lombardiába „rándult át”, s ott is ügynökösködött, nyilván a milánói rendőrigazgató, s ami fontosabb, Kempen előzetes engedélye nélkül. Kempen újra felszólította Radetzkyt, hogy vonják „szigorú ellenőrzés és vezetés” alá a rendőrigazgatóságok ilyen irányai tevékenységét, s a nem feltétlenül szükséges ügynököket építsék le. Kempen levélfogalmazványa Radetzkyhez, Bécs, 1856. nov. 8. HHStA, IB BM 36/1856.; Strobach laibachi rendőrigazgató (korábban milánói rendőrigazgató) 1859 nyarán is levelezőt tartott Luganóban, s úgy tudta, hogy egy ügynököt a velencei rendőrigazgató küldött Svájcba. Strobach jelentése Kempenhez, Laibach, 1859. júl. 15. HHStA, IB BM 44/1859. 58 Radetzky levele Kempehez, Verona, 1853. szept. 30. és Kempen levélfogalmazványa a milánói rendőrigazgatóhoz, Bécs, 1853. okt. 10. HHStA, IB BM 12/1853. 59 1854 nyarán például egy bizonyos Schima főhadnagyot készült Kempen az uralkodó engedélyével Londonba küldeni a Kossuth-emigráció tevékenységének kiszimatolására. Kempen naplója, 1854. júl. 6. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen 336. 60 Vö. Strobach rendőrigazgató és Kempen levélváltásával, 1857. jan. HHStA, IB BM 186/1857. 61 Mivel Josef Gariup rendőrigazgató úgy ítélte meg, hogy Bosznia-Hercegovinában az alacsony műveltségi szint folytán nehezen lehetne levelezőket találni, inkább határmentén lakó, de kinti személyes kapcsolatokkal rendelkező ausztriai állampolgárokat igyekezett egy bizalmas ügynöke közvetítésével megnyerni a feladatnak. Kempen levélfogalmazványa Gariuphoz, Bécs, 1854. nov. 29. és Gariup jelentése Kempenhez, Zara, 1854. dec. 12. HHStA, IB BM 6836/1854. 62 Kempen levélfogalmazványa a krakkói rendőrigazgatóhoz, Bécs, 1855. márc. 28. HHStA, IB BM 1373/1854.
