Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
A JUGOSZLÁVIÁNAK FIZETENDŐ MAGYAR JÓVÁTÉTEL (1945-1949) 55 Év Szén (kizárólag pécsi) Koksz 1949 220.000 6.000 1950 240.000 6.000 1951 260.000 7.000 Összesen 1.210.000 34.000 A jugoszlávok jelezték, hogy a korábbi ipari előszállításokat csak értékében számolnák el, súlyban nem. Olaj kérdésében a magyar fél felhívta a figyelmet, hogy csak a szovjetek beleegyezésével rendelkezhet a készletek felett, amennyiben a jugoszlávok ragaszkodnak az olajszállításokhoz, forduljanak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőségéhez. A magyarországi olajtermelés már 1938 óta egyfolytában csökkent (legfeljebb évi 800.000 tonna volt), ezért az olajügyben illetékes szakemberek szerint „csak az eddigi szerződéseink mérséklése estén vállalkozhatunk a szállításra.”12 Mivel a szövetségesek egyelőre nem voltak hajlandóak feloldani a dunai hajózási zárlatot, a passaui hajókból végül egyetlen darabot sem lehetett átadni. Kapacitás hiányában ezért az új építésű vízi járművek esetében 10 havonta 1-1 uszályt vagy tankhajót tudott felajánlani Magyarország, de csak a hajótest elkészítését vállalták, a motorok összeszerelését és beépítését már nem.13 A Földművelésügyi Minisztérium a bizottságilag, árucikkenként megállapított pengőárakat átszámolta ugyan dollárra, ám azok mellett az eredeti pengőösszegek is szerepeltek, mivel a jugoszlávok sürgetése miatt nem maradt idő a pénzügyi tárcával történő egyeztetésre. így a délszláv küldöttség láthatta az árszámítások legsebezhetőbb pontjait. Az ipari árakat ugyanakkor még nem dolgozták ki, az Iparügyi Minisztérium időt is kért a kalkulációk elkészítéséhez, melyeket a jóvátételi termelésben érdekelt gyárak és vállalatok végeztek az 1938-as termelői árak figyelembe vételével, csakúgy, mint a szovjet megrendelések esetében. A minisztérium ezeket számította át dollárra (az előzetes megbeszéléseken november 7-ére ígérték a munka befejezését). Mivel a jugoszláv képviselőknek nem volt felhatalmazásuk az árkérdések körüli döntéshozatalra, a magyar javaslatokat először Belgrádba küldték el.14 Az 1945 nagyobbik részében uralkodó zűrzavar miatt számos jugoszláv megrendelés csak jóval később jutott az illetékesek tudomására, és ezek miatt időnként komoly zűrzavar jelentkezett a jóvátételi dokumentációk vezetése körül, sok esetben még az ősz folyamán is előfordultak a hivatalos szerveket mellőző egyezkedések. Ez pedig időnként meglehetősen extrém szituációkat is eredményezett, amit az MNB szóvá is tett. „Minthogy a jugoszláv jóvátételi előreszállításoknál legutóbb már — közszükségleti cikknek egyáltalán nem minősíthető — perzsaszőnyegek megrendelése is előfordult; a Bank képviselője a fentieket újólag kifogás tárgyává tévén, felkéri az IKART-ot annak mielőbbi közlé-12 Összefoglaló feljegyzés az október 29-31. között lefolyt magyar-jugoszláv jóvátételi tárgyalásokról. Jelöletlen irat. Budapest, 1945. november 2. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 94. lap. 13 y°. 14 Összefoglaló feljegyzés a csehszlovák és jugoszláv jóvátételi szállításokra vonatkozó árkérdésekről. Budapest, 1945. november 5. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 95-96. lap.
