Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
56 GABOR PETER sere, hogy mi ment ki és milyen összegben jugoszláv előszállításokra.”15 Eközben azonban kritikus ponton voltak a szovjetekkel zajlott megbeszélések is, ezért Pokorny azt javasolta, hogy akárcsak Csehszlovákia esetében, a bizottság itt is halogassa a végleges megegyezést. Az újjáépítési tárca pedig egyenesen a szállítások leállítására szólított fel.16 A magyar fél, a jugoszláv csoportbeosztást alapul véve (melyben kilenc tételt jelöltek meg), tervezetben foglalta össze az 1947. január 20-áig feltételesen teljesíthető jóvátételi szállításokat. A megvalósíthatóság nagyban függött a nyersanyag, a munkaerő és a kapacitások meglététől, ezért nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a fenti tényezők nagyfokú bizonytalansága miatt a tényleges leszállításra nem tudnak garanciát vállalni. A vas- és acélipar, mint oly sok más terület, teljesen le volt kötve a Szovjetunió felé. 1946-ban is csak akkor volna lehetséges az iparág termékeinek jugoszláv igények szerinti leszállítására, ha a szovjetek erre a célra átirányítanának 25 tonna acélt - hangzott el a magyar delegáció részéről. Mivel ebből a mennyiségből csak igen kevés árucikk állítható elő, kérték a jugoszlávokat, hogy az igényelt szállításokat fontossági sorrendben tüntessék fel. A teljesítéshez azonban ugyancsak nélkülözhetetlen volt a korábban is Jugoszláviából behozott vasérc, amelyet Magyarország további áruszállításokkal kívánt kompenzálni. „Ezt a mindkét országra oly fontos érdeket szem előtt tartva; saját újjáépítésünkre fenntartott termelésből 1946-ban még további 15.000 tonnás keretben szállítanánk vas- és gépipari termékeket jugoszláv érc ellenében.” A kilenc tétel mellé a magyar fél egy tizediket is javasolt: az általunk ajánlott ipari gyártmányok, berendezések kategóriáját.17 Utóbbiakban legkülönbözőbb villamossági cikkekről esett szó, egyes tételeket rövid távon is gond nélkül szállíthatott Magyarország (a csekélyebb értékű és kisebb ráfordítást igénylő termékek voltak többségben), más áruk átadását 1946-ban még nem vállalták, de jelezték, hogy a későbbiekben szállításuk már valószínűleg már zökkenőmentesen teljesíthető lesz. Végül a magyar fél kérte bizonyos áruk törlését, mivel kapacitás- vagy anyaghiány (esetleg mindkettő) miatt a szállítás közép távon sem volt garantálható, egyes esetekben azonban szóba jöhetett a termék helyettesítése. A jugoszláv fél kijelentette, összességében kompromisszumokra kész és a legtöbb esetben beleegyezését adja a magyar javaslatokra, ill. mérsékli korábbi igényeit, hogy legalább minimális mennyiség leszállításra kerülhessen a számukra fontos tételekből. Sőt, néhány termék (pl. a háromfázisú szinkronmotorok kontingense) az ő kérésükre lett törölve.18 November folyamán az Iparművek Képviselete Allamérdekű Részvénytársaság (IKART) több alkalommal is jelezte, hogy a jugoszláv szénszállítások kö15 35. sz. feljegyzés a Jóvátételi Kormánybiztosság 1945. november 9-ei üléséről. Szigorúan bizalmas, jelöletlen irat. Budapest, 1945. november 9. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 115. lap. 16 34. sz. feljegyzés a Jóvátételi Kormánybiztosság 1945. november 7-ei üléséről. Szigorúan bizalmas, jelöletlen irat. Budapest, 1945. november 7. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 114. lap. 17 Választerv a jugoszláv delegációnak. Jelöletlen irat. Budapest, 1945. november 9. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 121-122. lap. 18 Jegyzőkönyv a jugoszláv jóvátételi szállítások 70-155. pontjával kapcsolatban (villamossági cikkek). Budapest, 1945. október 31. Aláírás nélküli, jelöletlen irat. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz.
