Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443
KÉSŐ KÖZÉPKORI FŐÚRI MISEALAPÍTVÁNYOK 451 Néhány esetben az alapítók nem határozták meg pontosan a szentmisék számát, ami az örökös alapítványok esetében nem szokatlan jelenség.31 Látszólag e sorba tartozik Marcali János segesdi ferenceseknél tett alapítványa is. Végrendeletében öt jobbágytelket adott azért, hogy a korábban ősei által rendelt — az oklevélben nem részletezett — „istentiszteletek gyarapíttassanak” (divina augmententur officia).32 A fogalmazás arra utal, hogy a felmenői által tett rendelkezés megerősítésével párhuzamosan, az alapítvány anyagi hátterét igyekezett biztosítani az elkövetkező időkre, azaz nem új alapításról van szó. A megfogalmazásból a liturgia ünnepélyességének fokozására is következtethetünk, amely a família emlékezetének fenntartását, presztízsének emelését is szolgálta. A szándék érthető, hiszen a kolostortemplom szolgált a család temetkezőhelyéül.33 Szapolyai István 1499-es végrendeletében Gönc mezővárost valamennyi tartozékával együtt a szepesi társaskáptalannak adományozta, a prépostnak pedig meghagyta, hogy „eme mezőváros összes éves jövedelmének megállapítását követően szabja, fontolja és határozza meg, évente és naponta milyen fajta és mennyi istentiszteletet lehet végezni ebből a jövedelemből abban a templomban, és eszerint rendelje el örökre az ugyanott végzendő és éneklendő miséket”.34 Tehát ez esetben az egyházi testület döntött a szentmisék gyakoriságáról és számáról. Szapolyai alapítványával kapcsolatban még egy aspektust szükséges mérlegelnünk. Pásztor Lajos monográfiájában meglehetősen negatívan értékelte a nádor — testamentumában kitapintható — vallásosságát. Sommás következtetése szerint Szapolyai „mintha végrendeletében is csak azért részesítené az egyházat gazdag adományban, hogy azzal is alátámassza büszkén hangoztatott bőkezűségét. Azonban, mintha egyszerűen csak venni akarná a szentmisét azt mondja: becsültesse meg a falut a prépost s azután döntsenek, hogy milyen istentiszteleteket lehet azért örök időkön át mondani”.35 Nézetem szerint azonban korántsem egy gőgös, öntömjénező, anyagi lehetőségeit fitogtató főúr világképe sejlik fel e sorok mögül, aki mintegy meg kívánta vásárolni lelki nyugalmát. További forrásokat is vizsgálva, sokkal árnyaltabb képet kapunk a Szapolyai család devóciójáról, amelynek természetesen István is részese volt. A família alapította a tokaji pálos kolostort, kegyes adományokkal segített több pálos közösséget (Porva, Gönc, Lád, Diósgyőr, Regéc), a hat középkori magyar karthauzi kolostor közül hármat (Menedékszirt, Lehnic, Lövőid) ők támogatták.36 István egyik fivére, Miklós egyházi pályára lépve az erdélyi püspökség 31 Pásztor L. \ A magyarság i. m. 84. 32 Marcali történetének Mohács előtti dokumentumai I. Szerk. Dr. Gál József. Marcali 1995. (a továbbiakban: Marcali) 65, 74. 33 Fügedi E.\ A 15. századi i. m. 77. 34 Köblös József: Szapolyai István Pápán írott végrendelete. In: Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére. Szerk. Mezei Zsolt. Pápa 2008. 140. 35 Pásztor L.: A magyarság i. m. 93. 36 A Szapolyai család Oklevéltára /Documenta Szapolyaiana I. Levelek és oklevelek/Epistulae et litterae (1458-1526). Közreadja/ad edendum praeparavit: Neumann Tibor. (Monumenta Hungáriáé Historica, Diplomataria) Bp. 2012. (= Szapolyai) n. 93, 105, 134, 136, 287, 332, 342, 346, 354, 441, 503, 517.; Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Főszerk. F. Romhányi Beatrix, szerk. Laszlovszky József, Szakács Béla Zsolt. Bp. 2008. (PC CD-ROM.)
