Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Péter: Olvasta-e Kézai Simon Mester Aquinói Szent Tamást? II/427
OLVASTA-E KÉZAI SIMON MESTER AQUINÓI SZENT TAMÁST? 437 valószínűleg annak az általa kevéssel a Kézai-tanulmány megírása előtt megismert Walter Ullmann-nak a nyomán vette át a középkori „korporációs tan” Gierke által inkább meg-, mintsem rekonstruált koncepcióját, aki a középkori politikai gyakorlat és elmélet ezernyi megnyilvánulását az ascendingdescending dichotómia Prokrusztész-ágyába erőszakolva egyszerűsítette le német elődje a maga korában figyelemreméltó historizáló társadalomelméletét.40 (Ennek az elméletnek a keretébe illeszkedik a Kézai-tanulmány utolsó, még nem elemzett Tamás-idézete is, amelynek gierkei-ullmanni ihletésű értelmezése nem kevésbé önkényes, mint a már megvizsgált szöveghelyeké.41) Hátra van még annak áttekintése, hogy Kézai „skolasztikus műveltségelemei” mennyiben teszik lehetővé összefüggésbe hozását Aquinói Szent Tamással. Skolasztikáról persze többféle értelemben beszélhetünk. A magyar udvari klerikus jogi ismereteit — mind az egyetemi oktatás tárgyát képző „két jog” normaszövegei, mind az eljárásjog ismerete terén — a szakirodalom forrásadatokkal alátámasztva feltárta.42 E két társdiszciplínán túl azonban a Kézai „skolomképe egyre konzervatívabbá vált. Mivel azonban az általa elképzelt államot .jogállamként” képzelte el, az ún. „faji gondolatnak” pedig nyoma sincs írásaiban, a hatalomra jutott nácik bírálataiból kijutott neki is: Black, A. : Editor’s Introduction i. m. XXIII. o. és 25. j. (252. o.) 40 Ullmann eszmetörténeti koncepciójának mindmáig mérvadó bírálata alig néhány hónappal Szűcs Jenő Kézai-tanulmányának kidolgozott változata előtt jelent meg: Francis Oakley: Celestial Hierarchies Revisited. Walter Ullmann’s Vision of Medieval Politics. Past and Present n°. 60. (August 1973) 3-48. Gierke Ullmannra gyakorolt hatásáról lásd Black, A.: Editor’s Introduction i. m. XXIX. Szűcs Jenő már 1970 októberében lezárt kandidátusi értekezésében hivatkozik Ullmann több munkájára (Gierkére akkor még nem), a későbbiekben pedig egymás mellett szerepelnek nála e két szerző művei: Szűcs Jenő: „Gentilizmus”. A barbár etnikai tudat kérdése. A középkori „nemzeti” tudat prehistorikuma. In: Uő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 3.) Szerk. Zimonyi István. Szeged 1992. 76. (74. j.) és 79. (77. j.) Vö. Uő: „Nemzetiség” In: Uő.: Nemzet és történelem i. m. 26-27. j. (270. o.); Uő: Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 128-136. j. (531-532. o.); Uő: Vázlat i. m. 130-131. Ullmann Szűcs által idézett könyvei: Walter Ullmann: Principles of Government and Politics in the Middle Ages. London 1961.; Uő: A History of Political Thought. The Middle Ages. Harmondsworth 1965.; [To: The Individual and Society in the Middle Ages. Baltimore 1966. Eckhart csak egyszer idézi Gierke művén keresztül Aquinói Szent Tamást (a hivatkozás csonka), ám ezt a szöveghelyet Szűcs nem használta: Eckhart F.: A szentkorona-eszme i. m. 112. o., 25. j. 41 A „rendi államélet csírája” Szűcs Jenő szerint azt jelenti, hogy „az Universitas (communitas) regni nem egyéb, mint az államnak az uralkodóval szemben álló rendi-korporatív pólusa”. Mint írja, „[a] kezdetek e téren is már a 13. században mutatkoznak” hiszen — más példák mellett — „így épül be a populus mint Universitas regni [...] a skolasztika rendszerébe is (unitas iuris et communis utilitatis: Aquinói Szt. Tamás, De Reg. Princ. II, 2, 42, 4).” Szűcs J.: Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 456. A hivatkozás „szokás szerint” téves (lásd fentebb, 28. j.), Szűcs az Aquinói egyetlen szöveghelyét ismét „a skolasztika” álláspontjaként prezentálja, az idézett szövegrészlet ráadásul — ezt Szűcs Jenő egyébként tudta — Cicero Szent Ágoston De civitate Dei-jén (II., 21) keresztül idézett popn/ns-meghatározásából származik. Vö. Szűcs J.: Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 130. j. (531. o.) Tamás a szóban forgó passzusban a pártütés (seditio) kérdésével foglalkozik, és azért tartja az ilyen magatartást halálos bűnnek, mert ellentétes a politikai közösség egységével. Szó sincs itt „az államnak az uralkodóval szemben álló rendi-korporatív pólusá”-ról! Az Aquinói a következő mondatában ráadásul a respublicát alkotó cicerói populus jogközösségét általában vett igazságossággá (iustitia) tágítja. (Tamás egyébként az Universitas terminust egyáltalán nem használta a kisebb vagy nagyobb politikai közösségek megjelölésére. A http://www.corpusthomisticum.org honlapon, az Index Thomisticus ott hozzáférhető változatában a terminusoknak is utánanézhet az érdeklődő. Letöltés időpontja: 2013. szeptember 24.) 42 Horváth J.: Árpád-kori i. m. 374-377. (utóbb — uo., 382. — azonban alaptalanul ír Kézai „egyházias, kánonjogi felfogás”-áról; az általa a megadott helyen felhozott példák csak a krónikás „egyházias” gondolkodását bizonyítják, konkrét kánonjogi ismeretekre azok megfogalmazásához nem volt szükség); Gerics J.: Adalékok i. m. 111-112.; Uő: Krónikáink és a III. András-kori rendi intézmények friauli-aquileiai kapcsolatairól. Filológiai Közlöny 21. (1975) 310-311. (az előző munka hivatkozott szakaszát korrigálva).
