Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Péter: Olvasta-e Kézai Simon Mester Aquinói Szent Tamást? II/427
OLVASTA-E KÉZAI SIMON MESTER AQUINÓI SZENT TAMÁST? 433 című vitairatának egyik megjegyzésében vélték tetten érni a „népfelség” elvének első középkori megfogalmazását. A számtalanszor idézett passzusban Manegold — egyebek mellett — az uralkodót a populushoz fűző pactumvöl ír, és a zsarnok király elmozdítását a szerződésszegő kanász elkergetéséhez hasonlítja.24 Váczy az utóbbi nevezetes álláspontot Aquinói Szent Tamásnak tulajdonítja, noha alább maga is említi Manegold nevét.25 Ennél a kontaminációnál nagyobb gond, hogy a Manegold által említett populus korántsem azonos a „nép”-pel; mindig kizárólag a jogképeseket, az adott konkrét esetben pedig a IV Henrikkel német területen szembeforduló egyházi és világi előkelők csoportját jelentette.26 Szűcs Jenő felismerte, hogy mennyire anakronisztikus a „népszuverenitás” elméletét a 11. század végén keresni - Kézairól írt tanulmányában említi Manegold és vitapartnerei álláspontját, de az előbbire aggatott modern címkétől elhatárolta magát.27 Ami Aquinói Szent Tamás nézeteinek Kézaira gyakorolt esetleges hatását illeti, tanulmánya több vonatkozásban is magában hordozta a továbblépés igényét. Szűcs Jenő tett először (és amennyire e sorok írója tudja: egyedül) kísérletet arra, hogy a magyar udvari klerikus nézeteit szembesítse a párizsi magiszter konkrét szöveghelyeivel, mint ahogy törekedett arra is, hogy a Tamás-kutatás néhány újabb produktumát is felhasználja. A figyelembe vett szakirodalom körének — egyébként meglehetősen korlátozott — bővítése már csak azért is fontos esetében, mert Tamás műveit közvetlenül nem tanulmányozta (ez nyilvánvaló abból, hogy szövegkiadásokat nem idéz, miközben a tamási szöveghelyekre tévesen vagy hiányosan hivatkozik).28 24 MGH, LdL, I., 391-392. A hazai szakirodalomban lásd mindenekelőtt Gerics József-. A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest 1987. 167. 25 Váczy P: A népfelség elvének magyar hirdetője i. m. 558. A Szent Tamás nézeteit összegző bekezdésben: „Abban a pillanatban, amidőn a persona publica a közjót lábbal tiporja, a nép a megbízatást visszaveheti, mint ahogy a gazda elűzheti a megtévedt pásztort.” (Tamás életművében nem olvasható ilyen megjegyzés.) Alább helytelen datálással említi Manegoldot: uo., 41. j. 26 lan S. Robinson: Authority and Resistance in the Investiture Contest. The Polemical Literature of the Late Eleventh Century. Manchester 1977. 128-131. Vo. Joseph Canning: A középkori politikai gondolkodás története, 300-1450. (História philosophiae.) Ford. Nemerkényi Előd. Budapest 2002. 154. (A kötet eredetije 1996-ban jelent meg.) 27 Szűcs J. : Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 457-458. Téves ugyanakkor érvelése, mely szerint Manegold említett megfogalmazásában „a ’nép’ egyedül doktrinér argumentumként jutott szerephez” (uo., 458.). Megismétli: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. (Gyorsuló idő) Budapest 1983. 34. A szász egyházi és világi előkelők akkor is jelentős politikai tényezők lettek volna, ha a „délnémet gregoriánusok” közé tartozó hívük nem alkalmazza rájuk a populus tiszteletreméltó fogalmát. 28 A Szűcs Jenő által felidézett tamási szövegrészietek lelőhelyei a Kézai-tanulmányban: (1.) Szűcs J.: Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 450.; (2.) uo., 456.; (3.) uo., 457. o. és 137. j. (532. o.); (4.) uo., 457. o. és 137. j. (532. o.). Aquinói Szent Tamás szóban forgó szöveghelyeinek forrásmegjelölései Szűcs Jenőnél és helyesen: (1.) De regimine principum I, 2, 105, 1 = Summa theologiae Ia IIae 105, 1, resp.; (2.) De Reg. Princ. II, 2, 42, 4 = Summa theologiae IP IIae 42, 2, resp.; (3.) Contra im[p]ugnantes c. 3. = Contra impugnantes Dei cultum et religionem II, 2, resp. ad 9; (4.) Sent. 27, 1, 1 = Scriptum super libros Sententiarum Petri Lombardi IV 27, 1, 1, sol. 3. Hasonlóan pontatlan (részben a Kézai-tanulmányban szereplőkkel egyező) Tamás-hivatkozásokat találunk Szűcs Jenő kevéssel korábbi munkájában: Szűcs Jenő: „Nemzetiség” és „nemzeti öntudat” a középkorban. Szempontok egy egységes fogalmi nyelv kialakításához. In: Uő: Nemzet és történelem i. m. 214., 216-218. o. és 29. j. (271. o.) (A tanulmány eredetileg 1972-ben jelent meg, szövege 1971 tavaszán készült.) Szűcs Jenő már ekkor abból a két szakmunkából merítette Tamás hivatkozásait, melyeket a Kézai-tanulmány során is használt e célra. (Az utóbbiak megadott helyein a forrásmegjelölések helyesen szerepelnek.) Vö. Szűcs J.: „Nemzetiség” In: Uő: Nemzet és történelem i. m. 27. és
