Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Péter: Olvasta-e Kézai Simon Mester Aquinói Szent Tamást? II/427
434 MOLNÁR PÉTER Tanulmánya első, előadásként elhangzott változatában Kézai communitaselméletének forrásait keresve, Szűcs Jenő még csak futólag említi Tamást, amikor nyilván Gerics József Váczy Péter fentebb tárgyalt nézeteit illető bírálata kapcsán ad hangot kétségeinek: „Am végül is mi a forrása a communitas fogalmának..., s magának az eszmekörnek? Ez esetben nem mondható, hogy pl. Aquinói Szent Tamás helyett a római jog, mert a római jogban nincs communitas-tan.”* 29 A tanulmány kidolgozott formájában már expressis verbis idézi fel Váczy szóban fogó felvetését, majd ezt írja a párizsi magiszter Kézaira gyakorolt állítólagos hatásáról: „E hatás semmi esetre sem zárható ki, hiszen [az] Aquinói számos helyen elmélkedik a communitas mibenlétéről, s a hatalom forrása az ő gondolatrendszerében is a ’nép’, populus, másfelől pedig Kézai skolasztikus műveltségelemeit a kutatás feltárta.”30 A Váczy felvetését értékelő furcsa bevezető tagmondat egy szerény állítást („nem zárható ki”) nyomatékosít olyan kategorikusan, hogy végül szinte helyeslést hallunk ki belőle. Akármire is gondolt itt a szerző, az ezt követő oldalakon újra és újra visszatér a felvetéshez. A Szűcs Jenő által az utóbbi mellett felhozott érvek egyébként akkor állnák meg a helyüket, ha a felsorolt három területen (1. communitas-tan; 2. a hatalom elvi forrása; 3. skolasztikus műveltség) olyan jellegzetességeket tudna felmutatni Kézainál, amelyek végső forrása csak Aquinói Szent Tamás lehetett. Ilyen párhuzamokig — vagy szövegszerű egyezésekig — el sem jut azonban, és az általánosabb elvi analógiák terén is inkább az eltéréseket kell konstatálnia a párizsi magiszter és a magyar udvari klerikus nézetei között. Jól látja a különbséget a regimen mixtum egyik tamási említése és a Kézai-féle „ősi hun alkotmány” (c. 6.) között (bár csak az általa használt szakirodalom szelektivitásával magyarázható, hogy a regimen mixtum itt idézett esetét úgy kezeli, mintha az Tamás egyedüli álláspontja lett volna a kérdésben).31 Ebből azonban nála mindössze az következik, hogy „közvetlenül és egyedül csak Aquinói Szent Tamásból nehéz levezetni Kézai egész koncepcióját...”32 Mondhatnánk inkább: nehéz vagy egyenesen lehetetlen levezetni, hiszen Kézai még a kormányformák antik klasszifíkációs rendszerét sem használja, amely egyébként az Etika teljes latin átültetése révén már Tamás elődei, Robert Grosseteste és Albertus Magnus számára is ismert volt,33 és amely — döntően az 29-30. j. (270-271. o.); Uő: Társadalomelmélet, in: uo., 113., 135., 137. j. (529-530., 532. o.) A két tanulmány közül a korábbinak, vagyis I. Th. Eschmann cikkének Szűcs Jenő által megadott adatai (Studies on the Notion of Society in St. Thomas Aquinas. Mediaeval Studies 8. [1946] 1^12.) valójában csak a tanulmány első részét fedik le (címe: St. Thomas and the Decretal of Innocent IV Rontana Ecclesia: Ceterum), Szűcs mellőzte a munka második, Tamás politikai elméletét szélesebb összefüggésben tárgyaló részét (Studies on the Notion of Society in St. Thomas Aquinas. II.: Thomistic Social Philosophy and the Theology of Original Sin. Mediaeval Studies 9. [1947] 19-55.). Hivatkozásaiban Szűcs elhagyta a szerző szerzetesi nevének (Ignatius) kezdőbetűjét. A másik tanulmány: Franz-Martin Schmölz: Societas civilis sive Respublica sive Populus. Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht 14. (1964) 28-50. (Ez a szerző korántsem tekinthető Tamás-specialistának.) 29 Szűcs Jenő: Kézai-problémák. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. (Monumenta Saeculorum Hungáriáé I.) Szerk. Horváth János - Székely György. Budapest 1974. 195. (Az előadás 1971. november 5-én hangzott el.) Vö. Gerics J.: Adalékok i. m. passim.; fentebb, 12. j. 30 Szűcs J.: Társadalomelmélet, in: Uő: Nemzet és történelem i. m. 450. 31 Uo. (Vö. fentebb, 15-17., 19. és 21. j. Mint arra az előbbiekben már kitértünk, Tamásnál a populus — vagy gyakrabban: a multitudo — korántsem mindig a hatalom forrása.) 32 Uo. 33 Molnár P.: Saint Thomas d’Aquin i. m. 71-77. Korábbi változata: Molnár Péter: A monarchia melletti érvelés kezdetei a középkori politikai filozófiában. Grosseteste, Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás. Passim. Filozófiai Folyóirat 2. (2000), 129-138.
