Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
394 NEUMANN TIBOR nem, maga a herceg állította egy 1494. évi oklevélben azt, hogy korábban — vélhetően 1490 és 1493 vége között — záloglevelet állított ki a gróf részére, vélhetően a liptói hercegség mind a négy várát lekötve neki, de ennek részleteiről sajnos semmit sem tudunk.42 A vélt vagy valós igényeken felül az 1492. márciusban nádorrá választott és egyre erősödő Szapolyai bizonyára ki akarta venni a részét a már addig is sokak által marcangolt, de még mindig hatalmas Corvin vagyon felosztásából. Erre maga Bonfini is utalt, amikor kiemelte, hogy a nádornak régóta fájt a foga az uradalmai szomszédságában lévő értékes várra, sőt még azt is megemlítette, hogy nem csak jövedelmei miatt, hanem attól is tartott, hogy ha valamiféle háború törne ki, e várból sok kárt szenvedhetne el.43 A célpont kiválasztását azonban nem csak a földrajzi közelség határozta meg, hiszen, miként már feljebb láttuk, 1493-1494 fordulóján Bajmóc volt a herceg egyedüli észak-magyarországi vára, így a nádor csak ezen hajthatta be követeléseit. A Turóc megyei Szucsány kastéllyal 1493 júliusában történt események ugyanakkor egyértelműen jelzik, hogy a Nyitra megyei vár csupán az első célpont volt, és a nádor tudatosan készült a hercegség összes erősségének a megszállására. A herceg Szklabinya várával szomszédos, a Liptó megye felé tartó Vág menti út mellett fekvő szucsányi kastélyt ekkoriban Kinizsi Pál temesi ispán zálogolásából Betlenfalvi Thurzó Teofil birtokolta. Midőn 1493 júliusának elején Kinizsi felkereste Trencsén megyei birtokait, a nádor meglátogatta őt Illává várában, ahol tárgyalásokat folytattak saját ügyeikről. A nádor ennek során tett említést Szucsányról, mint amely négy ország határán áll, és amelyből, ha az ellenség kezébe kerül, a környéknek jelentős károkat tudnának okozni, ahogy Mátyás király idejében is történt. Azt kérte tehát Kinizsitől, hogy vegye el a kastélyt Thurzótól, de ne eméssze magát a fenntartási költségek miatt, mert „én majd fenntartom és őrzöm a saját költségemen” — ajánlotta a nagylelkű nádor. Kinizsi teljesítette barátja kérését, magához hívatta Thurzót, majd — miután se kérésre, se fenyegetésre nem adta át a kastélyt — fogságba ejtette őt, végül csapataival megszállta Szucsányt.44 A különös kérés egyértelművé teszi, hogy a nádornak szüksége volt egy olyan támaszpontra, ahonnan nem csak támadást tud intézni Szklabinya ellen, de egyben felügyelni is tudja a Liptóba vezető utakat. Szucsány elfoglalása már csak azért is a bajmóci ostrom egyik előzményének tekinthető, mivel időben feltűnően egybeesik a gróf és a herceg közötti első ismert tárgyalások előkészítésének az idejével. A Siklóson tartózkodó herceg 42 Az előbb már idézett 1494. júl. 10-i oklevélben ezt olvashatjuk: que scilicet castra, oppida et possessiones idem dominus dux prefato domino Stephano mediantibus litteris suis alioquin etiam prius in certa summa pecunie pignori obligasset — DF 244142. — Az oklevélből nem derül ki, vajon mind a négy várra vonatkozott-e a zálogosítás, vagy csak a tartozékok nélkül említett Árva, Likava és Szklabinya várára. 43 Inter palatini oppida Corvini ducis castellum erat ... cuius potiundi mira palatínus iám pridem cupiditate flagrabat vei vectigalium et portoriorum magnitudine et pagorum suorum presidio adductus vei certe, ne oborto aliquando bello magnis inde afficeretur incommodis, metu maximé perturbatus — Bonfini V/III/106. 44 A történetet Somi Józsa temesi ispán meséli el eskü alatti tanúvallomásában 1501-ben, dátum megadása nélkül: DL 24 780. — A találkozó ideje azonban biztosan tudható, 1. 1493. júl. 5.: Szapolyai okit. I. 211.
