Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 395 ugyanis 1493. július 31-én követi megbízólevelet állított ki a nádorhoz küldendő két familiárisa, Perneszi Imre és Gyulai János részére, ami igazolja, hogy legkésőbb 1493 nyarán Szapolyai már bizonyosan fellépett Corvinnal szembeni követeléseivel. Az oklevélben a herceg kötelezte magát, hogy minden kibúvó nélkül be fogja tartani azt a megegyezést, amelyet „speciális”, azaz teljeskörű felhatalmazással küldött követei István nádorral kötnek meg — részletezés nélkül igen fontosnak minősített — ügyeikben.45 46 A követek kiválasztása bizonyosan nem volt véletlen, hiszen mindketten jól ismerték Szapolyait. A nádor unokatestvére, Szapolyai Orsolya annak idején Perneszi Imre apjához, Pálhoz ment nőül, Gyulai János pedig e Pál leányának, egyszersmind Imre nővérének, Veronikának volt a fia,46 és talán e — nem vér szerinti — rokonságnak köszönhetően az 1470-es években Tokajon provizorként szolgálta a Szapolyai családot.47 A régi ismeretség ellenére a nyár végi, ősz eleji trencséni tárgyalásokon48 — a következmények fényében — megegyezésre mégsem került sor. Az őszi országgyűlés alatt az ország két legnagyobb birtokosa közötti viszály bizonyosan napirendre került, hiszen híre még a határokon túlra is eljutott.49 A portyázó török csapatoktól elszenvedett, Európa szerte megdöbbenést keltő, 1493. szeptember 9-i udbinai vereséget egyesek kifejezetten „István gróf” és a „magyar fattyú” torzsalkodásainak a számlájára írták.50 A budai diéta a nádor további hatalomgyarapodását hozta, hiszen a rendek ekkor döntöttek úgy, hogy az addigi koronaőrök, Bátori András és Fodor István szerémi püspök, személynök helyére Bakóc Tamás egri püspököt, főkancellárt, illetve Szapolyait állítják, és át is adták nekik a korona őrzésére hivatott visegrádi fellegvárat.51 Az új koronaőrök személyének kiválasztását bizonyosan politikai alku előzte meg: míg Bakóc a király elsőszámú bizalmasa, „hatalmának alapzata” volt,52 addig a nádor ezen az országgyűlésen is nyíltan fellépett a király — elsősorban a hadakozás hiányában megmutatkozó — erélytelen politikájával és 45 1493. júl. 31.: pro certis et arduis nostris negotiis disponendis — DF 260 142. — Vö. Kubinyi A.: Ernuszt i. m. 331. 46 A rokoni kapcsolatokra 1. Neumann Tibor: A Szapolyai család legrégebbi címere. Turul 84. (2011) 123-128., különösen 125. (23. jegyzet). Az itteni adatok alapján Gyulai János anyja bizonyosan nem Szapolyai Orsolya leánya; Imre esetében egyelőre csak vélelmezhető, hogy apja első, és nem második házasságából született. 47 1477. máj. 22.: Szapolyai okit. I. 144-145. 48 A nádor hónapok óta Trencsénben időzött, utolsó itteni keltezése: 1493. szept. 22.: DF 273 180. — Nem kizárt, hogy a tárgyalások időpontját jelöli az az 1493. szept. 12-én kelt oklevél, amelyet a bajmóci várnagy, Poki Péter magánügyében állított ki a nádor hivatala: Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1318-1525). (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, feldolgozások 1.) Győr 2005. 104-105. (Az oklevelet dicitur nobis formulával szerkesztették, tehát Poki jelenléte csak gyanítható.) 49 Az országgyűlésen bizonyosan részt vett Corvin is, 1. 1493. okt. 27.: DL 37 683. 60 1493. nov. 10.: Reg. Imperii XIV/1. 2827. sz. (Az adat ismeretét Péterfi Bencének köszönöm.) 61 1493. okt. 17.: DF 287 361., Bonfmi V/III/89-90., 102. — Szapolyai nádor ezzel kapcsolatos, nov. 1-jén kelt kötelezvénye Iványi Béla regesztája (MNL OL Q 283. 11. doboz) alapján a bécsi Erdődy levéltárban található „Lad. 1. fase. 1. no. 2.” jelzettel. Vö. Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád 2004. 200. 52 Neumann T: Győr és Eger között i. m. 357.
