Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 389 márciusa között a cseh háborújára készülő Mátyás királytól — a Szapolyaiak szepesi örökös ispánságához (grófságához) hasonlító — főnemesi címet kapott: ő lett Liptó és Árva megyék örökös ispánja (comes perpetuus comitatuum Liptoviensis et de Árva).12 Noha Komorowski birtokait és ispánságait 1474-ben a király részben ostrommal, részben tárgyalások útján megszerezte,13 a régi állapotot, tudniillik a két megye elkülönülő kormányzatát — egy, a hadiállapotot követő átmeneti időszakot leszámítva — nem állította vissza: a két vár, illetve megye élére ispánként udvari lovagját, a magát az 1474. évi hadjáratban kitüntető Tárcái Tamást állította.14 Az egy kézben lévő, talán még a grófság friss emlékét is őrző terület magától értetődően alkalmas volt arra, hogy Corvin János egyik első birtoka legyen, immáron hercegségként. Tárcái helyére a két váruradalom 1482. évi eladományozásával Mátyás az addig szinte ismeretlen Abaúj megyei nemest, Cécei Kis Mátét nevezte ki. Régóta ismeretes, hogy Cécei ezt követően még számos megye ispánságát nyerte el királyától, valamennyit a Felső Részeken, amivel jelentős kormányzati szerephez jutott Mátyás uralkodásának végén.15 Valószínűleg az árvái és likavai adománnyal egy időben lett Corviné és került Kis Máté kezére a király által az Ernuszt családtól korábban elvett szklabinyai váruradalom, amellyel régtől fogva összekapcsolódott Turóc megye ispánsága.16 Ez a megnövelt terület gya12 A magyar szakirodalomban ismereteim szerint egyedül Kubinyi András tett említést Komorowski örökös ispánságáról, de megszerzésének idejét nem ismerte. L. Kubinyi A.: A megyésispánságok i. m. 170., Uő: Mátyás király i. m. 46. (Előbbi munkájában elképzelhetően tartotta, hogy a lengyel főúr magától kezdte el használni a titulust az 1450-es évektől, vagy Mátyástól kapta 1470 előtt, míg utóbbi helyen arra következtetett, hogy a címet Komorowski az 1460 elején kaphatta, amikor Jiskrával szemben Mátyás oldalára állt.) - Az időintervallumot Komorowski két ispánként kibocsátott oklevele adja meg, az elsőn (1468. febr. 3.: SA v Bytci, Zbierka listín no. 51., fekete-fehér fotója: DF 266 659.) még zöld, a másodikon (1469. márc. 1.: DL 64 886.) már vörös viaszból való pecsét látható. Utóbbi egyértelmű jele az először 1470. dec. 13-án említett és Kubinyi által is ismert (DL 63 244.) örökös ispánságnak. A kérdésről a középkori grófi címekről készülő tanulmányomban részletesebben szándékozom írni. 13 G. Zabinskv. Dzialalnosc II. i. m. 88-89. 14 Tárcái liptói ispánságáról az első adatot 1476. aug. 27-ről ismerem (DL 65 338.), az utolsót 1480. jún. 4-ről (DL 73 073.). A Komorowski kiostromlását követően, 1474 nyarától 1476 nyaráig kimutatható alispánok, Szentiváni István és Balázs (DF 259 229., DL 94 522., DL 64 890.) familiárisi kötődése bizonytalan, de mivel 1474 végén nem Tárcái, hanem az addigi turóci alispán és szklabinyai várnagy, Peck Pál a likavai kapitány (DL 94 514., regesztája: Történelmi Tár 1896. 523.), inkább utóbbira lehet gyanakodni. Ezt az átmeneti katonai kormányzatot támasztja alá az is, hogy két 1475. szeptemberi oklevél Tárcáit Árva vár kapitányának (DL 69 057.) és udvari familiárisnak (DL 17 724.) nevezi. - Tárcái 1474. évi hadjáratban való részvételére Id. G. Zabinski: Dzialalnosc II. i. m. 88. 15 Kubinyi A.: A megyésispánságok i. m. 171. 16 Az Ernusztoktól való elvétel idejét Kubinyi András 1482-re tette (Kubinyi A. : A megyésispánságok i. m. 170-171.), és így az 1472-től turóci alispánként, majd 1474-től 1480-ig ispánként, valamint szklabinyai vámagyként/kapitányként feltűnő Peck Pált az ő emberüknek tekintette. Igaz, felvetett egy olyan lehetőséget is, hogy Peck „menet közben” lett az Ernuszt család emberéből királyi familiáris, hiszen 1470-ben biztosan Ernuszt kincstartó embere volt, 1479-ben viszont a király saját szklabinyai várnagyának nevezi őt (uo. 178., 40. jegyz.). Utóbbi lehetőség áll közelebb a valósághoz: egyfelől Peck feljebb már említett 1474. évi likavai kapitánysága, másfelől Ernuszt János lovászmester 1493. évi panasza — melyben azt állította, hogy a szklabinyai várat Mátyás király körülbelül húsz évvel korábban (tehát 1473-1474 körül) vette el apjától, az 1476-ban elhunyt Ernuszt János kincstartótól (DF 231 870.) — amellett szólnak, hogy Peck 1474-ben már királyi familiáris volt, és ekkorra az Ernusztok már elveszítették Szklabinyát. Az tűnik tehát a leginkább valószínűnek, hogy
