Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
388 NEUMANN TIBOR eseménye valamilyen módon kapcsolatba hozható a két főúr lokálisnak tűnő magánháborújával, az ennek során felsejlő főúri „klikkek” ismerete pedig több korabeli esemény — mint például az Újlaki Lőrinc herceg és szövetségesei elleni királyi hadjárat5 — valós okaira is jobban rávilágíthat. A liptói hercegség Corvin János már legkésőbb hatévesen, 1479-ben elnyerte királyi atyjától a liptói hercegi és a hunyadi grófi címeket,6 amelyeket — más hercegi titulusok mellett — haláláig viselt.7 Ezek kezdetben valóban csak címek lehettek, amelyeket Mátyás tartalommal akkor töltött meg, amikor 1482 tavaszán más váruradalmak mellett Jánosnak adományozta a Liptó megyei Likava, az Árva megyei Árva és a Hunyad megyei Hunyad várait,8 amelyekkel természetesen együtt járt Liptó, Árva és Hunyad megyék ispánsága is.9 Szinte bizonyos, hogy a király elképzelése szerint a likavai és árvái váruradalmak, illetve a két megye ispánsága alkotta eredendően a liptói hercegséget, amely ugyanakkor — mint összetartozó terület — a magyarországi forrásokban kizárólag János címében szerepel (dux Liptovie/Liptoviensis), egy 1490. évi itáliai követjelentés azonban konkrétabb formában is említést tesz róla (ducatus Liptovie).10 Liptó és Árva megyék közös kormányzata, „perszonáluniója” nem minden előzmény nélkül alakult ki, eredete az 1450-es évekre nyúlt vissza. A két, addig külön ispánok alatt álló, egymással csupán szomszédos megye 1454-től a hírhedt lengyel zsoldosvezért, Komorowski Pétert uralta.11 A más várak mellett Árvát és Likavát is megszerző főúr ráadásul valamikor 1468 februárja és 1469 5 A hadjáratról szóló monográfia - Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495.). (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 27.) Szeged 2012. - szerencsés módon felment az alól, hogy a délvidéki konfliktus had- és eseménytörténeti részleteivel foglalkozzak. 6 Schönherr GyCorvin i. m. 21., Kubinyi András: Mátyás király (Tudomány-Egyetem). Bp. 2001. 112-113. 7 Igaz, a grófi címet az opavai, majd a szlavón hercegi cím megszerzését követően érthető módon igen ritkán használta, főként, hogy egy ideig (talán 1490 októberétől 1493 júniusáig, vö. DL 37 679.) a hunyadi ispánság nem is volt a kezén. L. pl. 1494. febr. 23.: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 215 904. (comes perpetuus de Hunyad). 8 1482. ápr. 8.: MNL OL, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 37 652. (Hunyad), ápr. 9.: DL 37 655. (Árva), DL 37 656. (Likava), vö. Schönherr Gy.: Corvin i. m. 30. 9 Kubinyi András: A megyésispánságok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái. Adatok a veszprémi püspök örökös főispánsági joga felfüggesztéséhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1982) Veszprém 1983. 171. 10 Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából 1458-1490. IV Szerk. Nagy Iván, Nyáry Albert. Bp. 1878. (a továbbiakban: Dipl. Emi. IV) 166. - Vö. még uo. 196. (Lipthovia e unó ducato). 11 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. (História Könyvtár, Kronológiák, Adattárak 5.) I—II. Bp. 1996.1. 99., 152. - Komorowski életpályájára 1. Grzegorz Zabinski: Dzialalnosc braci Piotra i Mikolaja Komorowskich na Górnych Wegrzech w latach 1440-1457 (w swietle badari w archiwum Bardiowskim). Studia Historyczne 43. (2000) 3-25., Uő: Dzialalnosc braci Piotra i Mikolaja Komorowskich na Górnych Wegrzech w okresie rz;jdów Macieja Korwina. Zeszyty Naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego, Prace Historyczne 128. (2001) 79-92. (A tanulmányok ismeretéért Stanislaw Srokának tartozom köszönettel.)
