Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351

370 FELD ISTVÁN nalat szintén nélkülöző Hahót-Buzád/Sárkánysziget,109 illetve (talán) az előbb tár­gyalt Gór110 korai erődítményét castrum néven említi 13. századi oklevél, koránt­sem ez utóbbi értelmezést valószínűsíti, hanem inkább előző megállapításunkat látszik igazolni. Emellett szólna az is, ha Dombóvár-Szigeterdő csupán árokkal övezett, már ugyancsak tárgyalt toronyépítményét (6. kép) biztosan azonosítani lehetne a Kőszegiek 1310-től ismert dombói castrumával - ez azonban mindaddig, amíg a másik dombóvári várban nem kerül sor ásatásra, nem lehetséges.111 De itt kell hangsúlyoznunk azt a fontos, de az utóbbi évek vitái során gyakran figyelmen kívül hagyott tényt is, hogy a nem csupán egyszerű, egykor csak árokkal-palánkkal védett erősségeket találunk az oklevelekben egyetlen alkalommal sem szereplő várak között, hanem az előzőekben tárgyaltak mellett még további „komolyabb”, azaz kőfalas építményeket is. Ezek közé sorolható ugyanis a Miklós Zsuzsa által ásatással vizsgált tolnai Váralja-Várfő (7. kép)112 és a börzsönyi Ipolydamásd-Zuvár,113 s minden bizonnyal a Holl Imre és Parádi Nándor által kutatott Sály-Latorvár is.114 De az utóbbi években megkezdett át­fogó vártopográfiai munkák egyre több esetben igazolják feltárás nélkül is kőfa­lak meglétét. A teljesség igénye nélkül, példaként itt Borsodból a vitatott Bükkzsérc-Füzérkőt, továbbá Cserépfalu-Odorvárat, Kisgyőr-Alsó-Kecskevárat, Szendrőlád-Vártetőt, Uppony-Dedevárat és Földvárat,115 Hevesből Markazt, a mátraderecskei Kanázsvárat és a Párád melletti Marhádvárat,116 Fejérből Isztimér-Csiklingvárat és Kincsesbánya-Vaskaput,117 Tolnából feltételesen Kaposszekcső-Leányvárat említhetjük.118 Ezek pontosabb korát természetesen még nem tudjuk meghatározni, de mivel a késő középkori források sem említik őket, valószínűsíthető korai eredetük. Ki kell emelnünk, hogy számuk koránt­sem elhanyagolható, különösen, ha figyelembe vesszük Fügedi Erik statisztiká­jának évtizedekre lebontott egyes tételeit.119 Ugyanakkor szinte biztos, hogy még számos további, a terepen ma „földvárként”,120 azaz csupán árokkal öve­lős várával, hanem az ugyanott név nélkül említett két castellum egyikével azonosítható: Koppány T: A középkori Magyarország kastélyai i. m. 24., ezt azonban terepbejárási adatok nem támogatják. Az erősséget ugyanakkor 1300-ban is castrum megnevezéssel említi egy , még közöletlen oklevél: DF 244309. - Az adatért Kocsis Andreának tartozók köszönettel. 109 Bár név nélkül, 1. erre legutóbb: Vándor, L.: Archäologische Forschungen i. m. 195. Itt kell em­lítést tennünk Kacsics nembeli Illés fia Péter 1264-ben ugyancsak név nélkül említett nógrádi váráról, melyet ugyan Engel Pál Hollókővel azonosít (Engel P: Magyarország i. m. 328.), a forrás véleményünk szerint azonban inkább a valószinűleg kőfalak nélkül épített Baglyaskőre vonatkoztatható. 110 Dénes J.: Gór i. m., az 1238. évre helyezett oklevél adatai nélkül. Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 293. ugyanakkor keltezetlen forrásként említi. Az ugyancsak faszerkezetű to­­ronnyal/védővonallal épített Sorkifalud-Zalak már csak locus castri megnevezéssel tűnik fel 1269-ben: Kiss GA 13. századi i. m. 111 Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 171., 190. 112 Uo. 344-355. 113 Miklós Zsuzsa: Falvak, várak, kolostorok i. m. 12-14. 114 Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 102. 115 uo. 27-29., 30., 64-65., 110-111., 135-137. 116 Nováki Gy. - Baráz Cs. - Dénes J. - Feld I. - Sárközy S Heves i. m. 44-46., 50. 117 Terei Gy. - Nováki Gy. - Mráv Zs. - Feld I. - Sárközy S.: Fejér i. m. 62-63., 67. 118 Miklós Zs.: Tolna i. m. 243-247. 119 L. Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 25-27. 120 A fogalomra 1. Feld /.: Középkori várak és rezidenciák i. m. 496.

Next

/
Oldalképek
Tartalom