Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 371 zett dombként megjelenő elpusztult objektum esetében is számolnunk kell azzal, hogy egy ásatás során kőfalak kerülnek elő - ezt bizonyítja a keleméri Mohosvár esete is.121 Míg azonban ez utóbb felsorolt, dombon-hegyen emelt erősségek álláspontunk szerint tehát kivétel nélkül besorolhatók a magánépítményeknek a Fügedi-féle „mentsvár” fogalom kapcsán tárgyalt körébe, számos olyan objektum is ismert, melyet a településsel való kapcsolata és formája alapján — s itt utalnánk vissza az előzőekben felvetett kritériumrendszer-problémára — sokkal inkább „udvarház-típusú”, mint „várszerű” objektumnak nevezhetünk. Nagy valószínűséggel ide tartoznak az erdélyi szász előkelők olyan építményei is, mint a gazdag radnai (Rodna) patrícius, Rotho csak egy 1268. évi oklevélből ismert, kőtorony és faház alkotta, kőfal övezte erőssége, Kelnek (Cilnic) ma is álló, vagy Szászváros (Orastie) ásatás során előkerült, még a 12. századra keltezett toronyépülete, amely mellett egy rotunda is emelkedett.122 Egy kisméretű — alig 7x7 m-es — támpillérekkel erősített torony épült továbbá a 13. század első felében Ják-nemzetség névadó településén is, a bencés apátság közvetlen közelében, egy korábbi nemesi lakóépület bontása-átépítése után - kifejezett külső erődítés nyomait azonban nem tárta itt fel Valter Ilona.123 De ugyanígy minden valószínűség szerint kifejezetten udvarháznak (esetleg „erődített udvarháznak”124) kell tekintenünk az egykori, a török hódoltság korában elpusztásodott nyugat-dunántúli Gyepükaján melletti Nagykeszi és a ma Bánokszentgyörgy területéhez tartozó egykori Szentmihály (8. kép), a falutelepülés szélén, de a plébániatempomtól nem túl távol emelt, egyszerű, árokkal övezett, egykor minden bizonnyal faszerkezetű építményeit.125 Emellett bizonyára ide sorolhatók az újabban Miklós Zsuzsa által kutatott tolnai települések, így Ete és Dalmand,126 továbbá Nak és az utóbbihoz feltűnően hasonló, de még ásatással nem vizsgált Értény-Képesfai-dűlő127 feltűnően szabályos, négyszög- illetve köralaprajzú „erődítményei” is. Ugyanakkor még nem zárható ki, hogy az etei objektum csak a késő középkorban létesült, s ez elképzelhető 121 Pusztai T.: A keleméri Mohosvár i. m., továbbá Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld L: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 63-64., 234. - utóbbi helyen az ásatás előtti felmérés, a később előkerült falak minden nyoma nélkül! 122Entz GErdély építészete i. m. 34-35., 182-183. (Kelnek építését feltételesen az 1260-as években élt Chyl comeshez köti), Koppány T: A középkori Magyarország kastélyai i. m. 33., Adrian Andrei Rusu: Eigenburgen und sächsische Grefen in Siebenbürgen. In: Motte - Turmhügelburg- Hausberg i. m. 315-326., 'J’iplic I.M.: Organizarea i. m. 228., 250., Sófalvi A.: Kustaly i. m. 20. 123 Valter Ilona-, A Ják nemzetség Árpád-kori lakóhelye Jákon. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 2005. 537-564. 124 Ezen építménytípus meghatározási kísérlete: Koppány Tibor: Erődített nemesi udvarházak a késő középkori - kora újkori Magyarországon. In: „Quasi liber et pictura” i. m. 297-300. Ismeretes egy köztes fogalmi kísérletként az „erődített lakóhely” is: Simon Z.: A várak történeti szerepének változása i. m. 112-113. L. e kérdéshez újabban még: Horváth R.: Várépítés i. m. 86. 125 Értékelésük: Miklós Zs. - Terei Gy. : Várak és települések i. m. 217-218., Feld /.: A motték kérdése i. m. 228-229. 126 Miklós Zs. - Terei Gy.: Várak és települések i. m. 215-217., Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 159-171. 127 Uo. 266-272. illetve 205-209.
