Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 33 se nem a tradicionális, se nem a minden szempontból új női típusokat. A nemzetközi szakirodalomban népszerű hibriditás („vegyesalakúság”) és a kereszteződés-keresztezett típus fogalmai pontosan ezért tűnnek hasznosnak: felhívják a figyelmet arra, hogy amit átmenetnek gondolnánk, azt nem kivételnek kell tartanunk, hanem általánosnak, átlagosnak. Emiatt alkalmazható a Horthy-kor kapcsán (is) a konzervatív feminista kategóriája. És részben ugyanezért merül fel az a kérdés is, hogy meddig tekinthetjük valóban újnak a 19. század végén megjelent új nő típusát. Erre a választ részben éppen a médiareprezentációk elemzése adja meg: a látható idegenkedés mutatja, hogy a Horthy-korban még nagyon is újszerű, szokatlan volt az új nő, annak ellenére, hogy önmagát a nemzeti értelmezési keretet alkalmazva próbálta elfogadtatni. Ráadásul bizonyosjelek arra utalnak, mintha az 1930-as években a patriarchális irányba változott volna az ábrázolásmód (és nem csak az ábrázolásmód esetleges változásáról van szó, hiszen 1937-ben felmerült a nők választójogának szűkítése). Továbbá a Horthy-kor legvégén is használták a „totális” férfiuralom, azaz a nő alárendelt pozíciójának helyességét mutató régi értelmezéseket, például az Új Időkben.133 Az ismertetett munkák némelyikét követve felmerülhet az a kérdés is, hogy vajon az újságokon (és a regényeken, filmeken) kívül léteztek-e Magyarországon modern lányok. A médiaelemzés eredménye természetesen nem az igenlő válasz, hanem az említett morális pánik azonosítása. Ennek a jelenségnek lépései a következők: „Egy csoport vagy egy bizonyos csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom idealizált rendjét (hagyományos életmódját vagy alapvető értékrendszerét, konstruált, konszenzuális valóságát) fenyegető veszélyként tudatosul a társadalom tagjaiban. A média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása nyomán a fenyegetést hordozó csoport könnyen azonosíthatóvá válik”, illetve a „fokozott intézményi és közfigyelemhatásra növekszik a jelenség regisztrált eseteinek száma”, ami továbbnöveli a veszélyérzetet és esetleg hatalmi fellépést eredményez.134 Azaz a média sajátos logikája miatt felnagyíthatja bizonyos társadalmi csoportok jelenlétét, és optikai csalódást okozhat. Igaznak tűnik ez a modern lányokra is. Az tehát, hogy az elemzett cikkek és képek jelentős része a különösséget, az idegenszerűségét hangsúlyozta a modern lány ábrázolásakor, a populáris média működési logikájából következik. Ennek kapcsán emlékeztetni szeretnék arra, hogy olyan populáris lapokat vizsgáltam, amelyek a szórakoztató tartalmakat is kerestek. Ráadásul a fényképek kiválasztását és közlését részben a kínálat, részben a szenzáció hajkurászása határozta meg - még a szövegeknél is inkább. Az illusztrációk célja — amint egy korabeli (1938-as) amerikai leírás is megfogalmazta — a feltűnéskeltés intenzívebbé tétele volt, még komoly(abb) lapok esetében is (azaz a szöveg és a kép készítésének-közlésének logikája eltérhetett egymástól). Az intenzívebb feltűnéskeltést szolgálták az „olyan események és személyek fotói, amelyek banálisak, triviálisak, felszínesek, csiricsárék, 133 Kádár Judit: „Otthonod az uradé” i. m. 83. 134 Kitzinger Dávid: A morális pánik elmélete. Replika 40. (2000: 2.) 23-24.
