Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
34 SIPOS BALAZS buják, morbidok vagy együgyűek voltak”.135 Magyarországról nézve ezekkel a jellemzőkkel bírtak az amerikai események, jelenségek, az azokról készített fotók, hiszen eltértek az európaiként elgondolt tulajdonságoktól, és például bujának, morbidnak vagy együgyűnek tűntek. (A Képes Pesti Hírlap olyan fotói igazolják ezt, mint az 1928-as első számban megjelent „Téli kép a verőfényes Kaliforniából, ahol a friss havon fürdőruhában sportolnak a nők” feliratú. És ugyanez igaz a Magyar Világhíradóra is).136 A modern lány és az USA ábrázolásának összekapcsolódását és sztereotip ábrázolását a képek tehát talán a szövegeknél is jobban erősítették. Legvégül arra utalnék, hogy a 20. század első fele is a globalitás kora. A társadalmi valóság kialakításában, formálásában (azaz például a nőiesség, a női szerepek vagy a család jelentésének meghatározásában) nem csak magyarországi cselekvők vettek részt, hanem például francia és amerikai szerzők és művek is. Az új nő és a modern lány elfogadását-elfogadtatását ők is befolyásolták, elutasítását esetleg korlátozták; bizonyos egykorú nézetek szerint pedig hozzájárultak az (erkölcsi) probléma kialakulásához. MODERN AMERICAN GIRL, NEW WOMAN AND HUNGARIAN LADY IN THE HORTHY ERA A Media Historical Analysis from the Perspective of Women ’s History by Sipos Balázs (Abstract) The present study examines how the meaning of female-feminine was construed in Hungary under the Horthy regime, and how the type or types of modern women were represented. It does so by examining certain publications of two major newspaper publishers of the period, and more precisely those journals which were important from the perspective of female roles, that is, the popular media products and the journals edited for the female public. In these media texts the foreign (eg. American) examples were of a key importance, which is explained by the globalisation of the media industry already accomplished by the end of the 19th century; this involved in Hungary in the interwar period the continuous presence of foreign examples, and the reflection of globality. It is from this phenomenon that one of the questions posed by the study springs, namely how the increase of nationalism in the wake of the Trianon shock can be grasped in such a global „world”? How was the national framework of interpretation used when the aim was to facilitate the reception of a rather transnational type of a new or modern woman? Another problem addressed by the study is the means by which the reception of the new female types which spread in Hungary from the late 19th centuiy was affected by the marked conservative turn which characterised the political regime after 1919. 135 Idézi: Karin E. Becker: Photojournalism and Tabloid Press. In: Journalism and Popular Culture. Szerk. Peter Dahlgren - Colin Sparks. Thousand Oaks 1992. 133. 136 Sipos Balázs: Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba? Amerika-képek és -értelmezések a Horthy-korban. Médiakutató 14. (2013: 1. sz.) 21-41.
