Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
356 FELD ISTVÁN rült szürke/szürkésbarna, redukált égetésű kerámia meghatározásához valóban nem kifejezetten alkalmas egy viszonylag távoli, Sopronból említett párhuzam. Ugyanakkor tény, hogy az itt is előforduló sárgás/szürkésfehér, csigavonaldíszes fazekak és csészék — melyek az ország középső része és Eszakkelet-Magyarország sok más ásatással vizsgált várának legjellegzetesebb leleteit képviselik — pontosabb korhatározását máig akadályozza néhány fontos budavári leletegyüttes részben az 1950-es évek „budai vitája” által befolyásolt indokolatlan korai keltezése. Feltűnésük biztosabb idejét ma még csak néhány 13. század eleji pénzleletes edény jelzi.23 Fontos azonban mindezek alapján kifejezetten hangsúlyozni, miszerint csak a kerámia- vagy fémleletekre alapozva ma még nem állítható teljes biztonsággal, hogy bármelyik, általunk ismert, ásatással is vizsgált magánvár — vagy magánvárnak is tartható erősség — a 12. század utolsó évtizedei előtt megépült volna. Természetesen ismerünk éremleleteket is néhány várunkból. Itt különösen ki kell emelni a füzéri várban előkerült, 1200 és 1246 között vert friesachi dénárt, mely megerősítheti az írott adatokból levonható azon következtetést, miszerint az itteni erősség már 1235 előtt felépült - máig kérdéses ugyanakkor, hogy ki volt építtetője?24 Az ásatás részletes feldolgozása nélkül nem tudjuk ugyanakkor még értelmezni a Bene várából előkerült III. Bélához köthető vereteket,25 innen, ahogy több más erősségből (Mátraszőlős-Kisvár,26 a funkcióját tekintve még kérdéses Sorkifalud-Zalak27 vagy Kőszeg városi vára28) ugyanakkor IV Béla és kortársai pénzei is ismertek.29 Dombóvár-Szigeterdő erősségének ásatásából V István és IV László érmei kerültek elő.30 23 L. erre korábban: Feld L: Megjegyzések i. m. 6-7., Feld Középkori váraink i. m. 217., 39. jegyzet. A kerámiakronológia budai alapforrása: Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából. Budapest Régiségei XX. (1963) 365. A kérdéskör legújabb összefoglalása: Szilágyi Veronika - Gál-Mlakár Viktor - Rácz Tibor Ákos - Sajó István - Simonyi Erika: 12-14. századi fehér kerámiákon végzett anyagvizsgálatok első eredményei és a továbblépés lehetőségei. Gesta 9. (2010) 153-167. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy téves az az itt olvasható megállapítás, miszerint a salgói várból a várfal építését megelőző tereprendezésből került volna elő ilyen leletanyag. L. erre újabban: Feld István - Balogh-László Emese - Tóth Balázs: Régészeti kutatások a salgói várban. Archaeologiai Értesítő 138. [2013] 239-264.) 24 Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században. Miskolc 2000. 10., továbbá Nováki Gyula - Sárközy Sebestyén - Feld István: Borsod-Abaúj- Zemplén várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 1. Bp.-Miskolc 2007. 52. Újabban Horváth Richárd - Horváth R. : Várépítés i. m. 88. - is csupán feltételesen köti építését magánszemélyhez. 25 A várra legutóbb: Bea Koller: Castrum Bene - eine mittelalterliche Adelsburg in Ungarn. In: Burgen und Schlösser 2008/4. 242-245., Nováki Gyula - Baráz Csaba - Dénes József - Feld István - Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. (Magyarország várainak topográfiája 2.) Bp.-Eger 2009. 28-29. Egy ilyen korai keltezést ugyanakkor nem támogatják a birtoktörténeti adatok: Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII-XV századi források tükrében. Agria 24. (1988) 57-79. 26 Simon Zoltán: A mátraszőlősi „Kisvár”. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989 i. m. 209. 27 Kiss Gábor: A 13. századi zalaki vár fatornya. In: A Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szerk. Cseri Miklós. Szentendre-Szombathely 1995. 216. 28 Holl Imre: Kőszeg vára a középkorban. (Fontes Archaeologici Hungáriáé) Bp. 1992. 25. 29 Bár nem tudományos igényű ásatásból, de Csővárról is ismert IV Béla érem: Feld István - Jakus Lajos -László Csaba: Csővár. Studia Comitatensia 7. (1979) 51. 30 Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 190.
