Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351

MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 357

A modern régészeti kutatásban egyre nagyobb szerepet játszó dendrokronológiai kutatások témánk szempontjából sajnos nem bírnak jelentőséggel, mivel ebből a korból jelenlegi ismereteink szerint (legalábbis az általunk tárgyalt erősségek vonatkozásában) a Kárpát-medence területén sem a földben, sem az álló falakban nem maradtak meg értékelhető famaradványok. Az egyéb természettudományos módszerek — így az ún. C14-es vagy radiokarbon vizsgálat — eredményeinek szórása és hibahatárai ugyanakkor egy évszázadot tekintve túl nagyok, így ma még sokszor csak előzetes történeti koncepciók alátámasztását teszik lehetővé.31

Mindezek alapján akár azt is állíthatnánk, hogy az eddig ismert régészeti leletek még nem is igazolják a magánerősségek tömegesebb emelését a 13. század első felében. Be kell ugyanakkor vallanunk, hogy ugyanakkor ezt nem is zárják ki, azaz a régészeti kutatás jelenlegi szintjén a leletek önmaguk csak ritkán alkalmasak a magánvár-építkezés kezdeteinek pontosabb meghatározására.

Érthető tehát, hogy az eddigi kutatásban számos hipotézis és főként történeti kombináció fogalmazódott meg e kérdést illetően -se téren különös jelentőséget kapott a tatárjárás hatásainak megítélése. Míg ma már ugyan szakmunkákban csak ritkán találkozunk egy-egy középkori erősség mintegy „magától értetődő”, azaz különösképp nem is indokolt 1241 utáni keltezésével,32 a Magyar Királyság történetének ez a tragikus eseménye továbbra is meghatározó szerepet tölt be magánváraink történeti szerepének értékelésében. Ebben a vonatkozásban Fügedi Erik munkássága óta ugyanis nyitott kérdés, hogy vajon a tatárjárás jelentősége valóban csupán abban állt-e, hogy egy korábban (alapvetően II. András uralkodása idején?) kibontakozott, majd IV Béla (részben ifjabb) királysága alatt rövid időre meggátolt fejlődést gyorsított fel, immár az utóbbi uralkodó aktív közreműködésével?33

Magánföldesúri várak 1241 előtti létére mindenesetre írott források is utalnak, úgy a királyság nyugati, mint északi, s esetleg keleti területein. Míg Németújvár (Güssing) esetében ma még az sem tisztázott, hogy itt alapvetően nem egy kolostort erődített-e meg 1157 és 1235 között a király vagy Csák nembeli Demeter,34 Kabold (Kobersdorf) 1229-ben castellumként említett erősségének építését már egységesen Szák nembeli Pósához köti a kutatás.35 Ennek pontosabb helyét azonban éppúgy nem ismerjük, mint az egy évvel korábbi (sajnos kétes hitelű) oklevélben feltűnő erdélyi Vécs (Brincovenesti) castruma közelebbi elhelyezkedését és biztos építtetőjét.36 Fülek vára esetében is csak

31 L. erre Dénes József: Gór, egy feltárt favár (castrum ligneum). In: Várak nyomában, i. m. 47. (1105-1131 közötti időszak), Karol Pieta: Liptovská Mara. Ein frühgeschichtliches Zentrum in der Nordslowakei. Bratislava 1996. 102. (11-12. század fordulója)

32 Példaként: Koppány Tibor - Kozák Károly. Sümeg. Budapest 1984. 46-48.

33 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 24. skk., Feld /.: A 13. századi várak i. m. 12.

34 A forrásokra: Hervay Ferenc. Küszén. In: Paradisum plantavit. Bencés kolostorok a középkori Magyarországon. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 499., 1. továbbá: Feld, István-. Burgen im österreichisch-ungarischen Grenzraum im 12-13. Jh. Chateau Gaillard 26. (2014) (sajtó alatt).

35 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 147.

36 Horváth II.: Várépítés i. m. 88. Míg Fügedi az erősséget királyi építésűnek tartja - Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 210. - Entz Géza a Kacsics nembeli Simon bánhoz köti: Entz Géza: Erdély