Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 329 Dráva-Száva közén aratott győzelem után — amelyet az Úr a forrás szerint azért adott Attila kezébe, mert a horvátok meggyilkolták uralkodójukat, Kazimirt — a magyarok horvát asszonyokkal lépnek házasságra, e) Attila halála után Kálmán és Béla uralkodnak: a fiktív királyokról szóló egységet minden bizonnyal a periódusról semmiféle információval nem rendelkező író iktatta az elbeszélésbe. Géza hatalomra lépésével érkezünk el a történetnek a Hartvik-legendából merített passzusaihoz. Ahhoz, hogy az általunk feltett kérdésekre megkísérelhessünk választ adni, érdemes áttekintenünk azt is, mennyiben bukkannak fel ezek az elemek a magyar elbeszélő hagyományban. a) Az első, általunk kiemelt momentum, vagyis Attila magyar királyként való bemutatása egyértelműen Anonymus gestájával állítható párhuzamba: a regényes történet Szkítia bemutatásakor a magyarok őseként említi az uralkodót. Attiláról mint hun királyról ránk maradt elbeszélő forrásaink sorában elsőként Kézai emlékezik majd meg. Érdemes azonban itt megjegyeznünk, hogy Attila a kor nyugati forrásaiban azoknak a hunoknak az élén állt, akikkel a hagyomány a magyarokat azonosította.158 b) Míg Anonymus szűkszavúan szól Attiláról, addig Kézai hosszasan tárgyalja a hun király Európa-szerte vívott küzdelmeit.159 c) A harcokat kevésbé részletesen előadó Magyar-lengyel Krónika kitér ugyanakkor egy olyan momentumra, amely csupán egyetlen megjegyzés erejéig bukkan majd fel Kézainál,160 az 1280-as években lejegyzett gesta nyomán pedig a krónikakompozícióban.161 162 Bár a történetet ismerte már Godefridus Viterbiensis (Viterbói Gottfried) is, azt IV. László udvari papja nem ebből a forrásból meríthette, hanem a Regnante domino néven ismert Orsolya-legendát használhatta: előbbi ugyanis — a hagiográfiai munkával ellentétben — nem nevezi Orsolyát brit királyleánynak.1611 Bár ez utóbbi adat a Magyar-lengyel Krónikában sem szerepel, az elbeszélés tanúskodhatna akár amellett is, hogy a kölni szüzek története az 1220-as évek derekára már beépülhetett a hazai elbeszélő tradícióba is. d) A szlavóniai honfoglalás mondájának egyes mozzanatai — Kazimir (Zvoinimir) meggyilkolása vagy Szent Pál és Spalato kapcsolata — fellelhetők ugyan a horvát tradícióban,163 ám a magyar elbeszélő hagyomány nem tud arról, hogy népünk erre a vidékre érkezett volna meg. 158 R magistri i. m. 35., 40., 94.; Kristó Gy.: Volt-e a magyaroknak i. m. 321., 323-328. 159 Simonis de Keza i. m. 150-161. 160 „Taliterque Francia et Flandria demolita Renum Coloniae pertransivit, ubi Sanctam Ursulam Britannorum regis filiam cum XI millibus virginum Hunorum feritas crudeliter iugulavit.” - Simonis de Keza i. m. 155. 161 Chronicon Hungarici i. m. 267-268. 162 Uő.: European motifs i. m. 52-53., Anonymus - Kézai i. m. 133.: 106. jegyz. (Veszprémy László jegyzete). A kérdéshez 1. újabban Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis (Közös motívumok Geoffrey of Monmouth és E mester regényes gestáiban). Századok 147. (2013: 2.) 296-298. 163 Macartney, C. A. : The medieval Hungarian historians i. m. 177-178.; Grzesik, R. : Sources of a story i. m. 99-102.
