Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 317 általa 1925-ben összegyűjtött párhuzamoknak. Bizonyos szövegazonosságokat feltüntetett egyébként a Magyar-lengyel Krónika 1938. évi kiadása is:111 ezekkel kapcsolatban a kútfőt kiválóan ismerő Karácsonyi Béla is megjegyezte, hogy míg a krónika Deér megállapította textusában a Hartvik-legendával való szövegazonosságok kiemelése igencsak jó szolgálatot tesz a kutató számára, addig egyéb helyeken „feleslegesen, zavaróan hat a más forrásokkal csak áttételesen, erőszakosan párhuzamba állítható motívumok elütő betűtípussal szedése”.112 A Karácsonyi megfogalmazta kritika nyomán jelen írás egyik feladatának azt tartjuk, hogy a Hómannái, Deérnél és Grzesiknél jelzett filológiai egyezéseket — legalább részben — újra górcső alá vegyük. Vizsgálatunk tárgyát az képezné, vajon igazolhatnak-e akár ezen részletek, akár az elbeszélés más passzusai bármiféle közvetlen hatást a hazai historiográfia alkotásai és a Magyar-lengyel Krónika között. Elöljáróban érintenünk kell itt egy másik problémát is: a 13. század eleji magyar elbeszélő hagyomány kérdéskörét. Ha ugyanis a hazai tradícióhoz kívánjuk kapcsolni szövegünket, pontosan látnunk kell azt is, hogy a magyar krónikairodalom fejlődésének mely fázisához illeszkedhet a meglehetősen problematikus, mesés redakció. Grzesik ugyancsak szükségesnek vélte, hogy lengyel olvasói számára rövid összefoglalást nyújtson a magyar ősgestakutatás szerteágazó irodalmáról. írásában hangsúlyozza, hogy az az eredeti gestaváltozat, amely valószínűleg all. században keletkezett, számos átíráson és bővítésen ment keresztül az évszázadok folyamán, ám nem igyekszik pontosabban meghatározni, hogy a Magyar-lengyel Krónika a Gesta Ungarorum mely redakciós fázisával mutathat rokonságot. A szakirodalmi áttekintés alapján úgy tűnik számunkra, hogy a lengyel medievista előtt ismeretlen volt Kristónak a magyar gestakompozíció 1235 körüli átdolgozásával kapcsolatos teóriája:113 a Magyar-lengyel Krónikát — több helyütt Hóman álláspontját idézve — 11-12. századi szövegekkel kívánta összefüggésbe hozni.114 így dolgozatunkban szeretnénk azt is megvizsgálni, mi az, amit a (talán Szlavóniában lejegyzett) történetírói alkotás esetleg saját korának, a 13. század első felének hazai hagyományával kapcsolatban árul el. Vállalkozásunkkal igencsak ingoványos talajra lépünk: nem csupán a Magyar-lengyel Krónika keletkezésével kapcsolatban merülnek fel megválaszolatlan kérdések, de a II. András uralkodásának végén (esetleg IV Béla regnálásának elején) elkészült gestaredakció vonatkozásában sem tudunk szinte semmi már Latzkovits László sem tekintette filológiai egyezéseknek: Latzkovits László-. Alberik világkrónikájának magyar adatai. Forrástanulmány. Szeged 1934. (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből 23.) 89. Hóman téziseinek kritikájával kapcsolatban 1. még: Gerics József-. Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22.); Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV században. Bp. 1967. (Irodalomtörténeti könyvtár 20.) 647-672. 111 ChHP (ed. Deér) 112 Karácsonyi B.\ Tanulmányok i. m. 56. 113 Kristó Gy.: Egy 1235 körüli i. m. 234-235., 237-238. 114 Grzesik, R.: Krónika wegiersko-polska i. m. 54-55., 75.; Uő.: Sources of a story i. m. 99.
