Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
304 CSÁKÓ JUDIT vissza. Kérdéses marad azonban, mennyi változáson ment keresztül a 14. századi kódexben fellelhető krónikaszöveg a feltételezett eredetihez képest: tartalmaz-e későbbi interpolációkat, bővült-e a munka az archetypus keletkezése és a kódexbe foglalt változat lejegyzése között? A probléma megítélését nehezíti, hogy tulajdonképpen csak két kéziratot vethetünk össze: a Zamoyski-kódexben szereplő krónikát, illetve a rövidebb változatot fenntartó egyetlen manuscriptumot. A hosszabb variánst ránk hagyományozó további kéziratok közül a krakkói Czartoryski-kódexben (C) szereplő manuscriptum az 1340 után keletkezett Zamoyski-kódex (Z) szövegén alapul. A varsói Krasinski-kódex — anélkül, hogy a textusról bármilyen másolat készült volna — megsemmisült.65 Az a 15. századi, ugyancsak a wroclawi Ossolinski-alapítvány könyvtárában őrzött kódex, amelynek kéziratát Karácsonyi W jellel látta el, mindössze 9 sort — a bevezetés egyetlen félmondatát — őrizte meg a Magyar-lengyel Krónika hosszabb változatából. A szegedi filológus is felhívta azonban a figyelmet a részlet egy sajátosságára: míg a fragmentum szavai a Magyar-lengyel Krónika bővebb redakciójának családjával látszanak rokonítani szövegünket, addig a cím egyszerűen Szent István életrajzára utal - vagyis egy olyan munkára, amely rövidebb textusunkhoz hasonlóan hagiográfiai jelleget mutat. Ez az egyébként egyértelműen sem a Z, sem pedig a C kézirattól nem eredeztethető töredék azt látszik Karácsonyi számára alátámasztani, hogy a krónika egykor nagyobb szövegcsaláddal rendelkezhetett.66 Ha ebből a talán valamikor igen gazdag hagyományból egyéb kéziratok is ismertek lennének előttünk, feltehetőleg nagyobb biztonsággal tudnánk megválaszolni a bennünk felmerülő kérdéseket. Nézzük most azokat a lehetőségeket, milyen is lehetett ez a napjainkra elveszett ősforrás! Tekintsünk most el egyelőre annak kérdésétől, hogy vajon tartalmazhatta-e ez az archetypus a Hartvik püspöknél szereplő csodaleírásokat! Feltehetjük a kérdést, vajon mennyiben felelt meg ez az eredeti változat annak a hosszabb redakciónak, amelyet ma Magyar-lengyel Krónikaként ismerünk. Teljes bizonyossággal csupán azon momentumokról tarthatjuk úgy, hogy már ebben a redakcióbán is jelen lehettek, amelyeket — ha esetleg kissé eltérő formában is — mindkét krónikaváltozat tartalmaz. Azonban három lehetőség is adódik annak vonatkozásában, hogyan láthatjuk mármost — legalábbis lényegi tartalmi elemeit tekintve — ezt a szöveget: 1. Elképzelhetünk egy textust, amely nagyon közel állt ahhoz a változathoz, amely bővebb redakcióként maradt ránk. Ekkor a szöveg a 14. századi, a Zamoyski-kódexben fellelhető lejegyzéséig csupán minimális - részben a (többszöri) másolásból adódó változtatásokon ment volna keresztül. Ebben az esetben a rövidebb verzió az archetypusnak (vagy valamely másolatának) a kivonatolásával keletkezhetett. 65 Lestaw Spychala nemrégiben mutatott rá arra, hogy a szakirodalomban hibásan terjedt el az a nézet, miszerint a napjainkra fenn nem maradt Krasinski-kódex tartalmazta volna a Magyar-lengyel Krónika szövegét, 1. Uő.: Kiegészítés ,A magyar-lengyel vegyes krónika” kéziratos hagyományához: a „Krasihski 6. számú kódex” feltételezett szövege. Magyar Könyvszemle 129. (2013: 4.) 409-423. L. az ábrát a tanulmány végén. 66 Karácsonyi B.: Tanulmányok i. m. 13-33., 59.
