Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
csán emlegették ezt (Szerb Antal „bajszos hermafroditák”-ként emlékezett rájuk),97 de a rövid haj, a nadrágviselet és a fiúsként azonosított kisportolt test - azaz a modern girl a két háború között hasonló reflexeket váltott ki. Erre példa „A nadrág divatja” című nem túl koherens írás. Eszerint a nadrágviselettel a nők célja előbb az egyenlőség, majd a férfiak feletti „uralom” kivívása volt - illetve a „kacérkodás”; azaz a nő valójában a férfiak kedvére akar tenni, amikor nadrágba bújik. A szerző végül megemlékezett a „fiús női alakok”-ról: „Fiús hajviseletükkel a modern lányok éppúgy sportolnak, mint a fiúk és igyekszenek ugyanazokon az életpályákon érvényesülni, mint a fiúk. [...] A fiatal lány, elsősorban az amerikai [...] jó fiúpajtásnak óhajt látszani” a nadrágban.98 Érdekes az írást illusztráló hat fénykép is, amelyen egy vadászruhában (kalapban és puskával kezében) festőnek modellt álló „amerikai társaságbeli hölgy”; egy éppen férfiszerepet játszó színésznő, „a fiús nő prototípusa”; egy „angol társaságbeli hölgy” lovaspóló-dresszben; egy híres amerikai pilótanő „hivatásos nadrágviselet”-ben; az ontarioi fejőverseny kertésznadrágot viselő női győztese, valamint a michigani egyetem szinte tánckart alakító „diákkisasszonyai” láthatók.99 Viselete, tevékenysége miatt a két „társasági nő”, az egy művésznő, a két dolgozó nő és a tíz egyetemista lány közül senki sem rokonítható a középosztálybeli dolgozó magyar új nők azon típusával, amelyet a napilap Pesti Hírlap megértéssel, olykor követendőnek ábrázolt. Az 1935-ös évkönyv ugyanígy negatívan mutatta a modern társas életet. A kiadványban helytelenítették, hogy a társaságban terjed a bridzsezés, a rádióhallgatás, az állandó táncolás, illetve „az Amerikából Anglián át hozzánk érkezett coctailfozás amikor „a társaság hölgytagjai versenyt szeszeinek a férfiakkal”.100 A Pesti Hírlap három évkönyvében csupán négy írás foglalkozott az amerikai nők típusaival vagy a magyar nők életét befolyásoló amerikai hatásokkal. Találunk viszont egy tudósítást „az európai és amerikai mintára átalakult” Japánról, ahol a férfi-női viszony is megváltozott és a nőemancipáció jeleként megjelentek az új nők (orvosként, ügyvédként, tanárként vagy tisztviselőként dolgozó nő) és a modern lányok (a görlök) is.101 Ezt a (globalizációt a világ nyugatosításaként elgondoló elmélethez hasonlító) leírást azért említem, mert Japán átalakulásáról szólva sok mindent tartalmaz, amit Magyarország „européerkedéséről”, amerikanizálódásáról szólva idéztem - ám itt az ázsiai ország átalakulásának európai-amerikai iránya Magyarországról nézve már nem idegenszerű jelenség. Azaz az európai és magyar közötti különbség Japán kapcsán éppen úgy eltűnik, mint az európai és amerikai közötti differenciák.102 A modern/amerikai lány meglepően ritka és inkább elítélő említése csak részben hasonlít az elsősorban (a Pesti Hírlapnál könnyedebb hangvételű) Az AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 25 97 Szerb Antal: Katherine Mansfield. In: Uő: A varázsló i. m. 195 98 sz. n.: A nadrág divatja. In: A Pesti Hírlap naptára az 1930. évi közönséges évre. Bp. é. n. 213., 216. 99 Uo. 213., 215., 216. 100 Fóthy János: A társasélet alkonya. In: A Pesti Hírlap 1935 i. m. 184. 101 Vö. Andrea Germer: Liebe, Natur und Politik. Kontroversen in der ersten japanischen Frauenbewegung. In: Soziale Bewegungen in Japan. OAG, Hamburg, 1998. 115-138. 102 E. F: Nippon két arca. In: A Pesti Hírlap 1935. évi i. m. 205-216.
