Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3

26 SIPOS BALAZS Est olvasóinak készített „hármaskönyvek” reprezentációihoz (az évkönyv Az Est-konszern lapjai előfizetőinek készült, azaz Az Est mellett a Pesti Napló és a Magyarország olvasóinak). Hasonlít annyiban, hogy — mint látni fogjuk — ezekben a kötetekben is ambivalens módon ábrázolják az amerikai új nőt és in­kább negatív kontextusban a kimondottan amerikainak gondolt modern lányt. Viszont sokkal többet foglalkoztak ezzel a két típussal. Ezt a kettőségét magya­rázhatja, hogy ezeket az évkönyveket jobbára férfiak készítették, de alcímük szerint talán inkább a női olvasóknak. (Az Est-hármaskönyvei közül az 1929- es, 1930-ast, 1935-öst elemeztem.) Az 1929-es kötet (alcíme: Divat és kultúra) előszavát Molnár Ferenc írta, mégpedig a világ „kibírhatatlan tempójú” átalakulásáról és összezsugorodásá­ról, amely változás részeként megemlítette „a nők immár tökéletes egyenjogú­ságált]” is.103 Tulajdonképpen ezt a változást-zsugorodást illusztrálja az író-új­ságíró Lakatos László elemzése, amelynek kiindulási pontja a „mai luxusnő” („mai delnő”, „mai úrinő”) bemutatása - amely bemutatás a modern lány típu­sának leírása. Arról van ugyanis szó, hogy a Lakatos által említett jellemzők in­kább rá illenek: a fogyókúra, a „nehéz, izmokat emésztő jazztáncok”, a sporto­lás, a külön is említett bokszolás, illetve az, hogy mint a „kozmetikai rab­szolgájáéról emlékezett meg róla. A cikk folytatása is ezt erősíti: Lakatos (aki­nek említett regényében Európa a 22. századi Amerikai Császárság gyarmata) a világháborút a jazz és a tank éveiként aposztrofálta, amikor is a nagy vagyo­nok az USA-ba „menekültek”, ahonnan „néger dalokat és néger táncokat [azaz a dzsesszt], térdszoknyát és rövid hajviseletet” kapott Európa. A szerző végül elérkezett másutt és más műfajban is kifejtett elméletéhez: a félelemhez, hogy megismétlődik a „római-görög impériumváltás [...] új amerikai-európai távla­tokban”.104 A modern lány szerepel a következő, a ruha- és hajdivatról szóló (már hi­vatkozott) írásban is. Szász Zoltán szerint Párizsban az életfelfogás és a női di­vat „elamerikaniz álód [ott]”, hiszen elterjedt a „rövid szoknya, rövid haj, könnyed ingszerű női ruha”, így például az eton-frizura, ami az „átlagos férfi­hajviselet mása”. (így a férfiakhoz való hasonulás eredményeként a nő feje im­már „kívülről majdnem férfias lett” - summázta Szász.) A cikket kísérő hat fotó a szöveget erősíti: három a deaville-i tengerparton (Franciaország) készült és fürdőruhás nőket ábrázol, vélhetőleg az elamerikanizálódást bizonyítandó. Egy felvételen tradicionális japán hajviselet látható, egy másikon „Egy holly­woodi film csillag [sic!] cipője”; megismerhető továbbá „Az elférfiasodott női kalapdivat”: négy férfikalapot viselő nőt mutat a kép, akik közül az egyik mo­noklit visel.105 A divat és a nőiesség kérdése Szász cikkében is összekapcsolódott az er­kölcs kérdésével. Szerinte „Önmagában véve egyetlen divat se erkölcstelen vagy szemérmetlen”, azaz a rövid szoknya is csak a viselője, annak viselkedése 103 Molnár Ferenc: Előszó. In: Az Est hármaskönyve 1929 i. m. I. 3., 4. 104 Lakatos László: Divat a munkában, divat a munkátlanságban, divat a gazdagságban, divat a szegénységben. Uo. 40., 42., 43., 44. 105 Szász Zoltán: írott film a divat fejlődéséről. Uo. 56., 57.; fotók: 57., 59., 60., 61., 62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom