Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
24 SIPOS BALAZS Ebben az utóbbi cikkben azonban még egy fontos kérdéssel találkozunk. A nőiesség, a nők „férfivá válásának” kérdésével, amit gyakran amerikai problémának ábrázoltak. Példa erre az amerikai tudósítás az ágyúval való céllövést gyakorló nőkről, a revolveres bankrabló „Becky őnagyságáról”, a fényképes beszámoló a Shylockot játszó amerikai színésznő londoni szerepléséről, vagy a trentoni (New Jersey) fegyház igazgatónőjének bemutatása: eszerint „Az amerikai feminizmus legnagyobb dicsőségére még ilyen helyen is teljesen egyenlőrangú a nő”, ami „igazi amerikai vonás”. (A „szuperintendens” „magas, barna, igen választékosán és hipermodernül öltözött rövidszoknyás hölgy”.)93 A nőiesség jelentése szempontjából rendkívül lényeges kérdés a gyerekvállalás is: az, hogy az öntudatos és praktikus amerikai nő mit gondol erről. A Pesti Hírlap egyik cikke szerint a mozi, a reklám, a modern élet hatására átalakult nő csak az élvezetet és pénzt keresi az USA-ban, és mivel a család „nem business” és „nem is szórakozás”, már „nem igen törődnek vele”.94 A Pesti Hírlap általam elemzett évkönyvei (az 1930-as, 1935-ös és 1939- es) közel sem fordítottak akkora figyelmet erre a témára, mint a napilap vagy mellékletei. Tárgyalták a női szépség ideáljának kérdését, azt, hogy Magyarországon is az amerikai filmek alakítják, aminek az oka egyszerűen az amerikai filmek hazai divatja volt. Hollywood a legszebb férfiak és nők városa, mert a világ minden részéből odaviszik a legszebb embereket, végletekig mechanizálva a szereplők kiválasztását (a szerződésben rögzítik például a színészek testsúlyát, hajszínét, és előírják, hogy kissé elálló fogát cseréltesse ki) - olvasható az 1935- ös évkönyvben.95 Ugyanez a szerző száz oldallal később egyenesen azt írta, hogy Hollywoodban „kitenyésztett, szép emberpéldányok élnek együtt”. Az amerikai filmek csak technikai értelemben tökéletesek (és jobbak az európaiaknál), és ennek része, hogy csak tökéletes szépségű színészeket alkalmaznak - írta. Amihez azt fűzhetjük hozzá, hogy ez a „kulturált Európa - kultúrálatlan Amerika” már említett szembeállítása, amit a filmes újságíró azzal a megjegyzésével is fokozott, hogy éppen utóbbi, a tökéletes, a hibátlan szépség látványa az oka annak: az USA-ban a mozi és a sportesemények közönsége ugyanaz.96 A női test és annak ellenőrzése témájához tartozik, és egy másik klasszikus értelmezési keretre példa a nők nadrágviseletéről szóló írás. Az egyenlőségre törekvő új nők egy része ugyanis ruha- és hajviseletében is kifejezésre jutatta „újnői” identitását, lázadását a konvenciók és az egyenlőtlenség ellen. Ezt számos leírásban nőitlennek, olykor egyenesen perverznek ábrázolták és kigúnyolták. A Horthy-korban inkább a világháború előtti („férfias”) feministák kap93 „A legdivatosabb amerikai sportot, az ágyúval való célbalövést gyakorolják a Catalina-szigeti női yacht-klub tagjai” aláírással ellátott fotó: Pesti Hírlap, 1927. január 6. 3.; Becky őnagysága a bankban. Uo. 1929. október 3. 4.; Lucille La Verne két portréfotója a Képes Pesti Hírlap 1929. október 3-i számában; Berecz Sándor: A rabok dohányozhatnak, rádiót hallgathatnak és pattogó ütemű zenére térnek vissza a sétájukról. Egy óra a trentoni fegyház másfélezer rabja között. Pesti Hírlap, 1929. október 6. 24. 94 Amerika és a szerelem. Uo. 1927. július 9. 11. 95 Radó István: A maszkírozás és szépítés mesterei Hollywoodban. In: A Pesti Hírlap 1935. évi nagy naptára. Bp. é. n. 157-158., 162. 96 Uő: Sportoló filmsztárok. Uo. 277-278., 282.
