Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 23 típust okkal amerikainak, amerikai eredetűnek tartották, és az, hogy amikor a modern lányról írtak, akkor jobbára azokat a jegyeket sorolták el, amelyeket konkrétan az amerikai modern lány leírására volt szokás használni.89 Ugyanakkor külön nem elemzem a kor USA-képét, noha ezek szorosan összefüggenek: az amerikai nő ábrázolását (vagy az amerikaiként ábrázolt modern lányt) általában és értelemszerűen egy általános Amerika-képbe helyezve, többé vagy kevésbé az által értelmezték. Ennek működését — két példából kiindulva — előbb a kor legnépszerűbb napilapjában, a Pesti Hírlapban és annak kiadványaiban mutatom be, amely magát nőpárti lapként pozícionálta: a szerkesztők szerint a nők „erre még ma is igen rá vannak utalva [...mert] még ma is sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a férfiaknak, mint az méltányos”.90 Ezután Az Est-kiadó minden előfizetőjének elküldött évkönyveket elemzem, amelyek a Horthy-kor legnagyobb példányszámban megjelent kiadványai közé tartoztak. Az összehasonlítás alapja azért más a Pesti Hírlap és Az Est esetében, mert előbbi évkönyvei (miként az éppen az összevetésből derül ki világosan) a női-nőiesség témáját erősen elhanyagolták. Ehhez képest meglepő, hogy maga a napilap és mellékletei rendszeresen tárgyalták a kérdést. 1. Az USA a „praktikus elmék hazája” — írta például A Pesti Hírlap Vasárnapjában 1928-ban Feiks Magda összhangban korabeli magyarországi sajtóvéleményekkel —, ami egyrészt azt jelentette, hogy pénzben fejezik ki mindennek az értékét (lásd Farkas Zoltán amerikai moziiparról szóló megjegyzését), másrészt a szokásaikat is megváltoztatják, ha rátalálnak egy még praktikusabb, gyakorlatiasabb megoldásra. Ezt illusztrálja, hogy „Az amerikai nő látta be legelőbb, hogy új kor küszöbén állunk. [...Rájött, hogy] Biztosabb, egyszerűbb, gyorsabb dolog, ha magunk megyünk el a boltba s lepjük meg önmagunkat azzal, amit a világháborúban kifáradt imádó elfelejtett átnyújtani.” Ennek a praktikusabb megoldásnak van azonban még egy oka: az, hogy egyúttal az önállóság kifejeződése is. „Az önállóságnak [pedig] nincs szenvedélyesebb rajongója az amerikai nőnél”.91 A cikk szerzője tehát — túl azon, hogy a dolgozó nő hazai lapokban gyakran tárgyalt témájához szólt hozzá, illetve a háborúban megsérült/elfáradt férfi ugyancsak ismerős figuráját is felvonultatta — elsősorban az amerikai életmóddal magyarázta a sajátosnak tűnő női viselkedést. 2. Tudjuk, hogy Magyarországon a boksz amerikai sportnak számított, mivel nélkülözte az európainak mutatott kifinomultságot, és szimbolizálta a kultúra másodlagosságát az Egyesült Államokban. A Pesti Hírlap Vasárnapja ugyancsak 1928-ban közölt egy ennek megfelelő beszámolót arról, hogy az USA- ban a boksz nem az „alsóbb osztályok”, hanem a középosztály szórakozása. Ráadásul „manapság” a középosztálybeli nők ugyancsak látogatják a mérkőzéseket - és nemcsak kibírják a mérkőzések erőszakos pillanatait, de a férfi nézőknél jobban értenek magához a sporthoz.92 Itt tehát szintén az általánosan amerikaijellemzők magyarázták a nők viselkedését, azaz a kettő összekapcsolódott. 89 A fogalom ilyetén való használatának módszertanára lásd Reinhardt Koselleck: Fogalomtörténet és társadalomtörténet. In: Uö: Elmúlt jövő. A történeti idő szemantikája. Bp. 2003. 121-145. 90 Negyvenéves asszony. (Szerkesztői üzenetek.) Pesti Hírlap, 1927. július 10. 53. 91 Feiks Magda: Kereső nők. A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1928/1. 24. (Kiemelés tőlem - S. B.) 92 Alva Johnson: A box népszerűsége. Uo. 1928/2. 23-24.
