Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
22 SIPOS BALÁZS László a 22. századi amerikai világbirodalomról és a gyarmati Európáról szóló sci-fijében az 1920-as évek Európájának „amerikanizmusá”-t és a velencei üzletek „amerikaiságá”-t említette,81 míg Harsányi Kálmán az európai és a magyar kultúrát az „amerikanizmus szélhámoskodásaitól” óvta.82 Farkas Zoltán „hamisítatlan amerikanizmus”-nak nevezte, hogy mindig közlik egy-egy mozifdm elkészítésének az árát, azazhogy a pénz fontosabb, mint a művészet (vagy a pénz a művészi érték fokmérője).83 Angyal Géza a „könyvtermelés” kapcsán írta le a fogalmat, amelyen „a nagytermelés diadalát”, illetve a trösztösödést („vertikális és horizontális koncentráció”-t) értette.84 1941-ben „A világgazdaság kis enciklopédiája” így adta meg az amerikanizmus jelentését (tulajdonképpen összefoglalva az eddigieket): ,/i.merikánizmus, a. m. amerikai, pontosabban Unió-beli, szellem, jó értelemben a vállalkozási kedv, egyéni érvényesülési lehetőség, gazdasági szabadság és demokrácia szelleme, rossz értelemben a tömegízlés, a rekordhajhászás, üzleti kíméletlenség, túlhajtott reklám szelleme.”85 Magyarország és elsősorban Budapest amerikanizálódása (amelyet Babits Mihály és Németh László is érzékelni vélt),86 valamint a globalitás általában számunkra azért érdekes, mert női „típusmintákat” hozott magával, illetve bizonyos választási lehetőségeket villantott fel és erősített meg a magyarországi nők előtt. Ezeket az újságok cikkei, képes beszámolói, a középosztálynak készített populáris, illetve a tömegkultúrához sorolható regények terjesztették; a kortársak szerint még ezeknél erőteljesebben hatottak a mozifdmek. Ezt Szerb Antal úgy fogalmazta meg, hogy Európa az amerikai „élettempónak megfelelően, amerikai autón, amerikai jazz-zenére, az amerikai dollármitológia mágneses vonzása felé” rohan, „és még a szépségideál is görl-izálódik” - azaz a modern lány lett a divatos típus.87 Kialakult egy közös világvárosi ízlés, amely Budapestre is jellemző, amely egységes a „színdarabokban, mozifilmekben, öltözködésben és a szórakozás módjainak megválasztásában”.88 A következőkben arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen külföldi példákat lehetett a Horthy-korban megismerni és milyen módon mutatták ezeket a populáris kultúrában. Elsősorban az amerikai női típusokról szólok, ami egyrészt konkrét amerikai példák bemutatását jelenti, másrészt, és elsősorban, a modern lány ábrázolásának elemzését. Utóbbi eljárást az indokolja, ezt a nő81 Lakatos László: A jövő házassága. Bp. 1927. 10., 15. 82 Harsányi Kálmán: Emberek, írások, problémák. Bp. 1939. 336. 83 Farkas Zoltán: A mozi művészete? Magyar Szemle, 1934/20. 174. 84 Angyal Géza: Száz könyv naponta. Németország könyvtermelése. [1928] Közli: Kulturális közegek. Médiumok a 20. század első felében Magyarországon. Szerk. Bednanics Gábor - Bonus Tibor. Bp. 2005. 122. - Iványi-Grünwald Béla is a trösztösödést tartotta az USA egyik sajátosságának. L. Iványi-Grünwald Béla: A legújabb kor története. (Egyetemes történet négy kötetben IV Szerk. Szekfű Gyula - Hóman Bálint - Kerényi Károly.) Bp. 1937. 439. 85 Major Róbert: A világgazdaság kis enciklopédiája. Bp. 1941. 23. 86 Babits Mihály: Líra Amerikában. Nyugat, 1930/12. 969-971.; Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front (második közlemény). Irodalomtörténeti Közlemények 113. (2009.) 438. 87 Szerb Antal: Amerikai könyvek [1928]. In: Uő: A varázsló eltöri pálcáját. Bp. 1969. /3. kiadás./ 290. 88 Uő: A világvárosi ember. Uo. 68.
