Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 21 Modern lányok a globalitás korában A Horthy-korban a nőiesség jelentésének meghatározásában (tehát annak eldöntésében, hogy mi a természetes, az erkölcsös stb., ha nőről van szó) nemcsak magyar szereplők, intézmények vettek részt, hanem külföldiek is - amint erre sajátos értelmezésben Raffay Sándor is rámutatott. Ezek a szereplők, valamint írásaik, könyveik, filmjeik, zenéik, festményeik csak részben voltak európaiak: jelentős mértékben Amerikából származtak, onnan érkeztek Magyarországra. A 20. század első fele ugyanis a globalitás (másként: a globalizáció megalapozásának) kora volt, amikor már világtársadalomról beszélhetünk, és amikor távoli országokból származó életminták, normák alakították át (Raffayt ismételve) „szokásaink, társadalmi életünk, erkölcsünk, célkitűzéseink”.74 A távolinak ezt a kultúra-átalakító hatását sokan megtapasztalták, reflektáltak rá. Szabó Dezső (aki 1913-ban a mozit azért nevezte hatalmas jelentőségű találmánynak, mert „segíti a világpolgár lélek kialakulását”) a „világkultúra” kifejlődésétől, azaz a „gazdag sokféleség” eltűnésétől tartott egy 1923-as esszéjében: a mindenütt „körülbelül azonos városi, kulturális, gazdasági élet” kialakulásától, „a ruházat, szokások stb. egyetemlegességé”-től, a nemzetek és fajok egyetlen fajtává való összeolvadásától.75 A globalizáció ma is ismert kölcsönös függés teóriájához hasonló leírások sokhelyütt megjelentek: a minden hat mindenre, minden mindennel összefügg gondolata olyan gyakran bukkant fel az 1920-1930-as évtized fordulója után a sajtóban, hogy szinte közhellyé „silányult”. Élt ezzel a fordulattal a Literatúra, a Magyar Szemle, a Nyugat, a Szocializmus, az Új Idők nem egy szerzője, és tette ezt már korszakunk elején is, értekezve például a világirodalom fogalmáról vagy a nemzetközi helyzetről.76 A 20. század elejétől ráadásul a világ amerikanizálódásának első hullámáról is beszélhetünk, ami Magyarországot is elérte. Magáról a változásról többen írtak a Horthy-korban is, és néhányan használták is az amerikanizálódás vagy az amerikanizmus fogalmát. Például Csekonics Erzsébet „A magyar arisztokrácia válsága” című híres dolgozatában „pénzhajhászó, amerikanizálódó, hiperreális gondolatirányzat”-ról írt,77 Illés Endre a Nyugatban „az amerikanizálódás tegnapról-mára szerzett kultúrájá”-ról,78 Babits Mihály 1928-ban Európa „tagadhatatlan” amerikanizálódásáról beszélt a Pesti Napló tudósítója előtt,79 Az Est 1929-es évkönyvében pedig a francia divat „elamerikanizálódásá”-ról és az „amerikai vagy amerikanizálódott” életfelfogásról publikáltak.80 Lakatos 74 Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései. Válaszok a globalizációra. Szeged 2005. 18-20. 75 Szabó Dezső: Faj és világirodalom. In: Uő: Panasz. Újabb tanulmányok. Bp. 1923. 95-96. (Szabó a fajok eltűnésének veszélyét a zsidósággal kapcsolta össze.) 76 L. Sípos Balázs: Globalitás-tapasztalatok és -értelmezések a Horthy-korszakban. In: Háború, békék, terroristák. Székely Gábor 70 éves. Szerk. Majoros István. Bp. 2012. 491-502. 77 Csekonics Erzsébet: A magyar arisztokrácia válsága. Magyar Szemle, 1929/2. 163. 78 Illés Endre: Új sugarak. Méray-Horváth Károly könyve. Nyugat, 1927/24. 885. 79 Babits Mihály huszonöt éves írói jubileumán a civilizáció veszedelméről, az igazság, esztétika, erkölcs válságáról, az amerikanizmusról és az önmagát tönkrekritizáló észről beszél. In: „Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv. I—II. Szerk. Sipos Lajos. Bp. 1999. II. 178. 80 Szász Zoltán: írott film a divat fejlődéséről. In: Az Est hármaskönyve, 1929. I—II. Szerk. Mikes Lajos. I. Divat és kultúra. 56.
