Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
214 FIGYELŐ 1929-es genfi konvenciót, ezért annak tételei nem vonatkoznak a szovjet állampolgárok különféle nemzetiségű hadifoglyaira, ezért likvidálhatok. Számos náci dokumentum tanúskodik arról, hogy a szovjet hadifoglyok elpusztításának igazolására gyakran a szovjet fél aláírásának hiányát hozták fel — figyelem! — már jóval a háborút megelőző periódusban (és persze a háború egész időtartama alatt). A nácik, a Wehrmacht és mai szerecsenmosdatóik vagy csupán szovjetellenes érzelmeik által elgaloppírozott szerzők sohasem idézik a genfi konvenció 82. paragrafusát, amely pedig számos internetes oldalon olvasható franciául, angolul, oroszul vagy németül. Érthető, hiszen e dokumentum egyértelműen és perdöntő módon kinyilatkoztatja: „A magas szerződő felek jelen konvenció tételeit minden körülmények között kötelesek betartani. Még ha háború esetén a harcoló felek egyike, amely nem vesz részt a konvencióban, annak tételei akkor is kötelezőek maradnak az összes harcoló fél számára, amelyek aláírták a konvenciót.”41 Ungváry — akárcsak az orosz Kirill Alekszandrov és más, a szovjetellenes propagandát még ma is mindenek fölé helyező szerző — úgy torzítja el ezt a szöveget — talán öntudatlanul —, mintha érvényessége csak az aláíró felekre vonatkozna. Ungvárynak furcsa módon nincsen tudomása arról, hogy a szovjetek még a háború kezdetén éppen a hadifoglyok kérdésében igyekeztek megegyezésre jutni. Ám két dolgot mindenképpen tudnia kell. 1.) 1941. június végén, július elején, mintegy két héten keresztül megbeszélések folytak arról, hogy a Szovjetunió csatlakozik az 1929. évi genfi egyezményhez is. 1941. június 27-én Molotov külügyi népbiztos felvette a kapcsolatot M. Guberrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elnökével a hadifoglyok névsorának kicserélése ügyében.42 2.) A szovjet kormány 1941. július 17-én jegyzékben fordult a német félhez, melyben kinyilvánította szándékát, hogy kész az 1907. évi hágai konvenció elismerésére és kölcsönös alapokon való betartására. 1941 júliusában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének nevében készült egy határozattervezet is,43 amelyben rögzítették, hogy a viszonosság teljesülése esetén a szovjet állam kész a háború alatt a hágai és genfi egyezményeket betartani, azonban e határozat életbe léptetésére nem került sor. Feltételezhetően azért sem, mert a német kormány 1941. augusztus 25-én a válaszul küldött jegyzékében elutasította e szovjet kezdeményezést.44 41 Art. 82. The provisions of the present Convention shall be respected by the High Contracting Parties in all circumstances. „In time of war if one of the belligerents is not a party to the Convention, its provisions shall, nevertheless, remain binding as between the belligerents who are parties thereto.” Convention relative to the Treatment of Prisoners of War. Geneva, 27 July 1929. http:// www.icrc.org'ihl/ szd68dl4de; http://statehistoiy.ru/36/Povhyalo-U-nepodpisanie-SSSR-ZHenevskoy- konventsii-na-uchastsovetskikh- voennoplennykh-/ 42 Konaszov V B. Mezsdunarodnij Komitet Krasznogo Kreszta-Szovetszkij Szojuz: dorogoj szotrudnyicsesztva i konfrontacii (1939-1952). Isztoricseszkij ocserk dokumentov. Moszkva, 1999. 5-33.; Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében. Ruszisztikai Könyvek XXIII., Russica Pannonicana, Budapest, 2010. 71-72., 78-80. 43 A határozattervezet megtalálható: GA RE E R-9501. íp. 5. D.. 62. LL. 81-82; Közh: Ruszszkij arhiv. Velikaja Otyecsesztvennaja. Nyemeckie vojennoplennie v SZSZSZR. 1941-1955 gg. Knyiga pervaja, N°. 24 (13-2). 1999. 17-18. 44 Vö.: Krausz Tamás - Varga Éva Mária: Egy könyvrecenzió - tizenkét csúsztatás. Történelmi Szemle, 2013. 330.
