Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1539 nöki jelölését Budapest óhajaként terjesztette elő. A fentebb említettekből azonban kiderül, hogy a magyar külügyminiszter szabad kezet hagyott a magyar kisebbség politikusainak, a kezdeményezést rájuk bízta. Amint majd látni fogjuk, Budapest elsődleges célja az volt, hogy a magyar kisebbségi politikai pártok egységesen lépjenek fel az elnökválasztáson. Azok a tényleges okok, melyek miatt Szent-Ivány szerint az MNP minden tajga vonakodott — a távirati jelentésben csak a képviselőkről van szó, feltételezhető azonban, hogy a „képviselő” kifejezés itt a „törvényhozó” kifejezést helyettesíti — négy pontban összegződtek. Szent-Ivány az első helyen arra a tényre hivatkozott, hogy Benes megválasztása a magyar szavazatokkal sem biztos. Szent-Ivány szerint abban az esetben, ha a magyar kisebbségi pártok támogatnák Benes jelölését, lehetetlenné tennék ezzel a szlovákiai magyarbarát németek helyzetét, mivelhogy a csehszlovákiai németek döntő többségét reprezentáló Sdp nem hajlandó a kommunistákkal együtt szavazni a közös elnökjelöltre. Szent-Ivány azt állította, hogy Benes elnökjelöltségének a Magyar Nemzeti Párt általi támogatása a tagság számára igazolhatatlan lenne. Az MNP politikai vezetője arra is rámutatott, hogy Benes magyar pártoknak tett ígéretei az országban fennálló politikai viszonyok miatt teljesíthetetlenek. Ezért ezekre a tényekre való tekintettel az MNP képviselői Wettstein által kérték az illetékes magyar vezetőkett „óhajuk” megváltoztatására legalább a Magyar Nemzeti Pártot illetően.74 75 A követ sürgető táviratára Budapest este két és fél óra múlva, fél kilenckor, ill. negyed tízkor válaszolt.76 A magyar diplomácia vezetője igazolta benne: „ Óhaj nélkülözhetetlen előfeltétele magyar pártok megegyezése és teljesen egyöntetű eljárása volt.” A külügyminiszter még hozzáfűzte: semmilyen körülmények között nem egyezik bele a két párt külön akciójába. A magyar külügyminiszter erre való tekintettel a követnek hangsúlyozta, hogy továbbra is tartja magát az álláspontjához, azaz a magyar pártok egységes fellépéséhez. Ezzel összefüggően Kánya informálta Wettsteint, hogy amennyiben az „ez irányban gyakorlandó nyomás“ nem lenne eredményes, úgy instruálja majd mindkét pártot, hogy az elnökválasztáson tartózkodjanak a szavazástól.76 Esterházy és Szüllő 1935. december 16-ai budapesti találkozójára, illetve Szüllőnek a Benes támogatására irányuló tevékenységére való tekintettel a Dísz téren azt kívánták, hogy az OKSzP és az MNP törvényhozói az elnökválasztáson Benesre szavazzanak. Egyértelműbben bizonyítja ezt a magyar külügyminisztérium már idézett, Wettsteinhez eljuttatott üzenetének gépírásos vázlata, melyet utólag kézírással módosítottak, s ebben a formában küldték el a prágai magyar követségre. Mindenesetre a követnek továbbított budapesti instrukció nyomatékosabb volt, mint ahogy a vázlatban állt. Míg a távirati jelentés vázlata csak abban az esetben kívánta a magyar pártok egységes fellépését, ha Benes megválasztásának az esélye bizonyossá válik, s ez de facto olyan értelme74 Uo. 75 A távirat 21,15-kor lett elküldve. Vö. uo. 76 Uo. A jelentés nem táviratilag érkezett Prágába, hanem gyorsabb úton, telefonon továbbították az eredeti távirati szöveg alapján.
