Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1538 TOTH ANDREJ hozók közös parlamenti klubja Prágában értekezletet tartott dr. Szüllő Géza klubelnök vezetésével. Az értekezlet foglalkozott a külügyminiszter meghívásával, a nemzeti kisebbségek sérelmeivel s kereste a módját annak, hogyan lehetne a legégetőbb sebekre orvoslást találni. Délben az értekezletet félbeszakították és dr. Szüllő Géza, Jaross Andor és Esterházy János nemzetgyűlési képviselők eleget téve a részükre szóló meghívásnak megjelentek a Czernin-palotában, ahol másfél óra hosszat tárgyaltak a külügyminiszterrel. Utána a közös parlamenti klub újból folytatta értekezletét és elhatározta, hogy az elnökválasztásnál Benes külügyminiszter jelöltségét támogatja, aki a demokratikus kormányformának a híve ellentétben az egyoldalúan csehszlovák nacionalista nemzeti tanács jelöltjévelSzüllő Géza aide-memoire-ja szerint ez a két magyar párt hivatalos kommünikéje volt. Az OKSzP és az MNP azonban a parlamenti klub együttes ülésén azt is leszögezte, hogy Benes elnökjelölésének közös támogatása a két párt részére nem jelenti az ellenzéki politikai vonal feladását.70 A magyar kisebbségi pártok kapcsolatfelvétele Benessel, az elnökválasztás biztosnak tűnő győztesével, fordulatot ígért a kormány csúcspolitikusainak kisebbségi politikájában - minimum az idáig hiányzó dialógus megteremtését. A megegyezés Benes elnökjelöltségének támogatása ügyében, ahogyan az Szüllő jelentéséből kitűnik, nem volt könnyű feladat. A további fejlemények arról tanúskodnak, hogy a magyar törvényhozók kora esti ülésezése nem jelentette azt, hogy valamennyien egyöntetűen szavazták volna meg az államfőjelölt megválasztásának támogatását. A másnapi elnökválasztáson Benes támogatásával nem csak az MNP elnökének, Szent-Iványnak volt gondja. Ugyanabban az időben, amikor a magyar törvényhozók folytatták tanácskozásukat, a prágai magyar követségről elküldték a Szent-Ivány által kért távirati jelentést a Dísz térre. Ebben Wettstein informálta Kánya külügyminiszert az MNP ellenállásáról a budapesti javaslattal szemben, hogy a magyar képviselőknek Benest kellene támogatniuk, s erre azonnali választ kért. Éppen ez a Wettstein-jelentés árul el a legtöbbet a magyar kisebbségi blokkban kialakult viszályról, amely az elnökválasztás napján még feszültebbé vált. Szent-Ivány József valamennyi MNP-s képviselő nevében - Nitschet is beleszámítva71 72 Wettstein által tolmácsolta Budapestnek: „Elnökválasztással kapcsolatban kifejezett óhaj csak egyoldalú információn alapulhat, amely nemzeti párt megkérdezése nélkül és tudomása nélkül adatott.”12 A magyar külügyminiszternek küldött követi jelentés közölte, hogy Budapest óhaja, azaz Benes megválasztása az MNP képviselőinek, beleértve az MNP-hez társult ZDP-párt képviselőjét is, a lelkiismeretük ellen való, és tárgyi okokból is lehetetlen.73 Wettstein 1935. december 17-én estefelé elküldött jelentése azt is bizonyítja, hogy Szüllő a magyar törvényhozók tárgyalásain Benes köztársasági el70 Vö. PMH, 1935, XIV évf., 290. (3842) sz., december 19; MNL (1L, K 64. - 62. cs. - 1935 - 7. t. - 872/res.pol./1935, ill. 869/res.pol./1935, Szüllő aide-mémoireja; Esti Újság, 1935, 3. évf., 294. sz., december 20. 71 MNL OL, K 64. 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res.pol./1935, ill. 840/res.pol/1935. Mindkét említett politikus, Szent-Ivány és Nitsch fedőnéven szerepelnek (Szent-Ivány - „Ádám” és Nitsch - „Frigyes” 72 Uo. 73 Uo.
