Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1536 TOTH ANDREJ ták magukat az un. Masaryk Akadémiától, melynek létrtehozói magyar emigránsok, a Károlyi-féle köztársaság és a Tanácsköztársaság idején elkötelezett, elnemzetlenedő magyarok voltaik. A magyar pártok vezetői ezt a „promagyar” politikát hamisnak tartották és tiltakoztak ellene.64 Szüllő a Benessel folytatott tárgyalások összegzésekor nem tett említést az elnökjelölt reakcióiról. Benes aláhúzta, hogy a kisebbségek jogai a Népszövetség ellenőrzése alatt állnak. Közben ezzel összefüggésben kiemelte saját szerepét is ebben a nemzetközi szervezetben, ugyanis elnöki tisztségénél fogva állandó figyelemmel követte és követi a nemzetközi szerződésekben rögzített kisebbségi jogi normák betartását. Benes eközben arra figyelmeztetett, hogy az olyan államok kormányainak politikai törekvéseivel ellentétben, mint Lengyelország, Románia és az Egyesült Szerb-Horvát-Szlovén királyság— melyek hajlamosak ezen nemzetközi kötelességek alól kibújni —, az ő politikája mindig a nemzetközi ellenőrzések platformján alapuló nemzetiségi politikára épül. A magyarok a tárgyalás folyamán kiemelték azt is, hogy a magyarok és a csehek között nincs semmilyen osztályharc vagy nemzetiségi harc. Ezzel szemben a szlovákokhoz való viszonyt az terheli, hogy a szlovákok a nemzetüket ért sérelmet igyekeznek a kisebbségi magyarok iránti politikájukkal kompenzálni, ami a reszlovakizációs igyekezetükben nyilvánul meg.65 A Benes és a magyar kisebbségi politikai pártok közötti tárgyalás további részében a memorandumban foglalt követelések, elsősorban a kisebbség kulturális életével kapcsolatos problémák kerültek előtérbe. Szüllő szerint Benes részletesen elemezte az egyes pontokat és kifejtette velük kapcsolatos nézeteit. Elmondta, hogy az előterjesztett követelések teljes mértékben egyeznek azokkal az alapelvekkel, melyekhez ő maga is ragaszkodik, és megválasztása esetén ezek szolgálatában fog tevékenykedni. A magyar képviselők által előterjesztett követelésekkel kapcsolatban megemlítette az államfő korlátolt alkotmányjogi szerepének problémáját, de ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy saját részéről kijelentheti, ő aktív köztársasági elnök akar lenni, és éppen ez az oka — húzta alá Benes — némelyik politikai párt személyével kapcsolatos ellenérzésének: ők szívesebben látnának a Hradzsinban valamiféle bábot. Ezek után biztosította a magyar képviselőket, hogy mint lehetséges jövendő köztársasági elnök megtalálja módját saját pozíciójának érvényesítésére az ország igazgatásában.66 Befejezésül Benes elmondta a magyaroknak, hogy köztársasági elnökként mindig rendelkezésükre áll majd, mert világos számára, hogy a memorandum pontjai csak töredékét tartalmazzák a kisebbséggel kapcsolatos komplex kérdéseknek és biztosította őket, hogy szívesen támogatja a kisebbségek jogos követelését gazdasági és jogi területeken is. Minderre a magyar képviselők elnöke szerint szavát is adta. ígéretének érvényességét személye nemzetközi és belpolitikai súlyával igyekezett alátámasztani, ami elégséges biztosítéka lehet szava64 Uo. 451. Ezzel összefüggésben a magyarok de facto elismerték, hogy nem egységesek, s ez a magyar „nemzeti” pártok támogatottságának csökkenésében mutatkozott meg a magyar kisebbség körében, egy részük a csehszlovák pártokhoz közeledett. 65 Uo. 451. 66 Uo. 451-452.