Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ...1535 Erről már bővebb információink vannak. A másfél órás tárgyalásról a Czernin-palotában Szüllő — nem tudni milyen céllal — egy összefoglalót készített, amely az irathagyatékában található. Erre az a tárgyalási összefoglaló, amelyet Szüllő a magyar külügyminisztérium számára 1935. december végén készített, sem tesz utalást. Nem tesz erről említést a prágai magyar követ sem a Kánya Kálmán külügyminiszternek küldött jelentésében. Nem tudjuk, hogy a dokumentumot elküldték-e a Dísz térre.61 A közös parlamenti klub elnöke kiemelte, hogy a magyar kisebbségi politikusok küldöttségét Benes külügyminiszter szívélyesen fogadta, és nem titkolta lelkesedését amiatt, hogy a keresztényszocialisták elnökével való előző találkozója után lehetőséget kapott a magyar kisebbség szélesebb körű képviseletével való találkozóra. A tárgyalás bevezetőjében a résztvevőknek elmondta saját elnökválasztási álláspontját és ismertette politikai programját. A magyar politikusok vezetőinek hangsúlyozta, hogy nem akar valamely pártnak elkötelezett elnöke lenni, és nem is vállalna olyan jelölést, amely csak egy pártra vagy politikai blokkra támaszkodna. Ezért emelte ki aktuális politikai pozícióját, amikor elnökjelöltsége támogatásra talál nemcsak a baloldali pártoknál, beleértve a kommunistákat is, de a katolikus néppártiakat és a német keresztényszocialistákat is, és ez a platform teljesíti azon elképzelését, hogy valamennyi különböző világnézetű politikai pártnak legyen az elnöke. Ugyanúgy hangsúlyozta a magyar pártok képviselőinek, hogy a csehszlovákok és minden nemzetiség elnöke akar lenni. Komoly figyelmet fordított annak előadására, hogy olyan politikai tábor támogatja, amelyben képviselve vannak a csehek, szlovákok, németek, és bízik abban, hogy csatlakoznak hozzájuk a magyarok is.62 Benes biztosította a magyar kisebbségi pártok képviselőit, hogy elismeri az álláspontjukat, mert jól tudja, mit jelent a nemzetiségi politika követése, és mit jelent a nemzeti érzelem, amelyet „tisztel magában és honorál másokban is”. Ebben a kontextusban védelmezi saját alapvető célját, amikor köztársasági elnökként óvni akarja az országot azoktól a politikai törekvésektől, amelyek bármilyen módon korlátozni akarják a demokráciát; a demokratikus elvek megőrzése számára nemcsak az ország megvédését jelenti, hanem a magyar kisebbség társadalmi-politikai érvényesülésének garanciáját is a Csehszlovák Köztársaságban.63 A tárgyalás folyamán a magyar pártvezetők egységesen kinyilvánították az elnökjelölt előtt, hogy a nemzeti kisebbségek elismert jogait a gyakorlatban a bürokraták sokszor igyekeznek önkényesen megkerülni, főleg az adminisztráció alacsonyabb szintjén. További komolyabb akadály, ami limitálja a magyar politikai pártok kormány iránti bizalmát, az az ún. pszeudomagyar egyletek szándékos támogatása: így akarja „elintézni” a kormány a magyar kisebbség kultur-politikai követeléseit. A magyar pártok képviselői különösen elhatárol61A Szüllő Géza által leírt tárgyalás az OKSzP történetéhez c. dokumentumgyűjteményben került közlésre. Lásd DOKSzPT, 103. sz. dók., Prága, 1935. december 17. Feljegyzés három magyar képviselő E. Benes külügyminiszter, köztársasági elnökjelöltnél tett látogatásáról. 450-453. (Aláíratlan, géppel írott vázlat több kisebb javítással. Vö. az eredeti dokumentum leírása, uo. 453.) 62 Uo. 450. 63 Uo.
