Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1532 TOTH ANDREJ az OKSzP-t és Szüllőt, elsősorban azonban éppen a magyar keresztényszocialisták exelnökét, Hanreich szerint az agrárpártiak nem kedvelték, ezért elképzelhetetlen volt egy esetleges egyezség ezzel a magyar párttal. Az MNP jövőjének érdekében Hanreich propagálta a magyar követnél Cerny érdeklődését a Szent-Iványval folytatandó tárgyalások iránt. Hanreich ezért hangsúlyozta a magyar követ előtt annak fontosságát, hogy Szent-Iványt ne hagyja elesni, az ő tekintélye ugyanis az MNP és a legerősebb kormánypárt közötti tárgyalás folytatásának biztosítéka lehet.54 Budapest nem támogatta a magyar kisebbségi pártok külön utas akcióit, az egységes fellépést preferálta. Szent-Ivány esetleges további, az agrárpártiakkal fennálló kapcsolatai az elkövetkező hónapokban, ill. 1935-ben nem hivatalosak, hanem magánjellegűek voltak. Mindenesetre a fennmaradt hivatalos magyar dokumentumok nem foglalkoznak velük. Cerny törekvése a Szent-Iványval való kapcsolatfelvételre azért érdekes, mert dokumentálja, hogy a legnagyobb kormánypártnak, amely a jobboldali szárny hatalmába került, a két magyar kisebbségi párt közül az MNP szimpatikusabb volt a keresztényszocialistáknál. Sokatmondó tény, hogy Benes mint elnökjelölt az OKSzP elnökét, Esterházy Jánost szólította meg és kérte jelöltségének támogatására. Ebből az alkalomból elsősorban a keresztényszocialisták képviselőivel volt hajlandó tárgyalni, s kevésbé az MNP-vel, annak ellenére, hogy a húszas évek második felében éppen Szent-Ivány akkori politikai kurzusának köszönhetően a Magyar Nemzeti Párt volt legközelebb az aktivista politikához. Benes jóindulata a keresztényszocialista Esterházy iránt elnökké választása után mutatkozott meg, amikor a magyar kisebbségi politikát 1936-tól egyetlen politikai párt, az Egyesült Magyar Párt (EMP) képviselte, s ő a magyar kérdésben kizárólag Esterházyval, a párt ügyvezető elnökével tárgyalt. Benes megválasztása után az egyik legjelentősebb tárgyalásra Esterházyval 1936. szeptember 11-én került sor. A két politikus ekkor találkozott először az elnökválasztás előtti, 1935. december 17-ei tárgyalás óta. A Benes és Esterházy közötti találkozóra a szlovákiai Topol’canyban (Kistapolcsányban, a köztársasági elnöki üdülőben) került sor, itt az elnök tárca nélküli miniszteri posztot kínált fel Esterházynak (!). Az EMP ügyvezető elnöke arra hivatkozva, hogy az 1935. december 17-ei tárgyaláson a magyar kisebbségi politikusoknak tett ígéretét nem teljesítette, visszautasította az ajánlatot. Az első köztársaság történetében másodszor történt meg, hogy a magyar kisebbség Csehszlovákiában ajánlatot kapott a kormányban való részvételre, az pedig először, amikor valóban lehetősége volt a kormányba lépni.55 54 Vö. MNL OL, K 64. 57. cs. 1934 - 7. t. - 625/res.pol./1934, ill. 215/pol. Hanreich a magyar követnek hangsúlyozta, hogy a magyarok iránti „őszinte politikai barátságra” való tekintettel, nem szeretné, ha a magyar politikusokat meglepné a várható előrehozott parlamenti választás, melynek realitásáról a politikai foyerben gyakran beszéltek. A Cerny belügyminiszter és Szent-Ivány, az MNP elnöke között alakuló kapcsolat miatt a prágai magyar követ 1935. december 2-ra kérte budapesti meghallgatását. (Vö. uo.). 55 Vö. MNL OL, K 64. 70. cs. 1937 - 7. t. - 128/res.pol./1974, ill. 606/res..pol./1937, Esterházy feljegyzése a Benes elnökkel való találkozásról Kistapolcsányban (Topol’cianky) 1936. szeptember 11-én. (606/res.pol./1936, 1936. szeptember 15-ei dátummal) a pozsonyi alkonzul, Petrisevich Gyula 1937. február 15-ei titkos jelentésének részét képezi. Ezt a jelentést a budapesti külügyminisztérium politikai osztálya vezetőjének, báró Bakach-Bessenyei Györgynek továbbították 128/res.pol. megjelö-
