Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
A magyarok második találkozója Benessel Az OKSzP és az MNP között felmerült ellentétek dacára, amelyek Benes elnökjelöltségének támogatása körül alakultak ki, a Benessel való következő tárgyaláson részt vett az MNP elnöke, Jaross Andor is. Ahogy azt Wettstein követ említette jelentésében, Jaross a tárgyalók közé megfigyelőként került. Benes előtt ezt maga Jaross is hangsúlyozta. Bizonyos, hogy ez nincs összhangban Jarossnak Az Est c. napilap szerkesztőjével folytatott beszélgetésével, melyből kitűnik, hogy az MNP ügyvezető elnöke aktív részese volt a külügyminiszterrel folytatott tárgyalásnak. Jarosson kívül a Benessel való tárgyaláson részt vett Esterházy és Szüllő is. A külügyminiszter és a magyar pártok képviselői közötti tárgyalás a Czernin-palotában zajlott, fél négykor kezdődött és másfél óráig tartott. Szent-Ivány, az MNP elnöke és a két magyar párt parlamenti klubjának elnökhelyettese szerint, ahogy erről a magyar követnek beszámolt, a tárgyalás nem volt nagyon eredményes. Benes ugyan a magyar delegáció által előterjesztett követelésekre úgy reagált, hogy lehet ezekről beszélni, azonban állítólag nyomban meg is jegyezte, hogy ezeknek teljesítése nemcsak tőle függ, mert a köztársasági elnök hatásköre korlátozott, illetve az elnöki funkciót az alkotmány keretein belül szeretné betölteni. Wettstein jelentése szerint a magyar kisebbségi politikusok tárgyalása Benessel „tulajdonképpen pozitív megegyezésre nem vezetett”, és ezért a magyar képviselői klub elnöke sem ígérhette meg Benes jelölésének egyértelmű támogatását. Mindezek ellenére a magyar törvényhozók az elnökjelölttel folytatott tárgyalásról jó benyomással távoztak.66 * A magyar kisebbségi pártok delegációja ez alkalommal átadott Benesnek egy 18 pontból álló hamarjában összeállított memorandumot,57 amely összefoglalta Benes jelölésének támogatási feltételeit.68 A magyar követelések biztosítani kívánták a csehszlovákiai magyar kisebbség szabad nemzeti és kulturális fejlődését a nemzetközi kisebbségi szerződések jogi bázisán. A magyarok követelték: MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1533 léssel - Mátyás látogatása Benesnél és tárgyalása Sramekkel - Esterházy itt„Mátyás” fedőnéven szerepel. 56 MNL OL, K 64. 62. cs. - 1935 - 7. t. - 872/res.pol./1935, ül. és uo. 879/res.pol./1935, Szüllő aide-mémoireja. 57 Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Galánta-Dunaszerdahely 2002. 201. Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez. (A továbbiakban c DOKSzPT.) Szerk. Angyal Béla. Somorja-Dunaszerdahely 2004. 102. sz. dók., lásd a fejléci regesztát és a dokumentumhoz tartozó jegyzeteket, 448-449. (Lásd itt tovább a következő lábjegyzetet.) 58 A magyar kisebbségi pohtikusok memoranduma összefoglalta azokat a követeléseket, amelyek korrigálnák Csehszlovákiában a magyar kisebbség helyzetét a társadalom-politikai életet érintő területeken, melyeknek akceptálása az állam és a magyar kisebbség képviselőinek találkozóján alapvető feltétele volt Benes elnökjelöltségi támogatásának. Ez az összefoglaló megtalálható Szüllő Géza irathagyatékában az Országos Széchényi Könyvtárban Budapesten. A dokumentumot a már idézett forráskiadványban publikálták. Lásd DOKSzPT, 102. sz. dók., Prága, 1935. december 17. A magyar nemzetgyűlési képviselők követelései, amelyek a magyar nemzetiségnek biztosítanák „a nemzetközi kisebbségi szerződésekben garantált kulturális és szabad nemzeti fejlődést". 448-449. Az aláírás nélküli géppel írott tisztázathoz egy cédula is tartozik a „Mélyen Tisztelt Szüllő úrnak” felirattal: a géppel írt szövegre Szüllő nagy betűvel felírta „Az elnökválasztás feltételei”, azaz Benes elnökké választása támogatásának feltételei.
