Századok – 2014

MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517

Benessel és a Hradzsinnal szembeni ellenzékiségének megnyilvánulása volt. Cerny először a Német Nemzeti Párt képviselőjének, Georg Hanreichnek a köz­vetítésével kereste a kapcsolatot Szent-Iványval. Mivel állítólag Hanreich ez elől kitért, a belügyminiszternek kellett felvennie Szent-Iványival a kapcsola­tot a párt parlamenti titkárságán keresztül.50 Wettstein követ információja sze­rint, amit Hanreich képviselőtől szerzett, a belügyminiszter és a Magyar Nem­zeti Párt elnöke közötti találkozóra valóban sor került - valószínűleg 1934. ok­tóber elején,51 és ezt mindketten kedvezően értékelték. Állítólag Szent-Ivány „komolysága, higgadtsága és nyíltsága” kedvező benyomást tett Cernyre. Cerny kifejezte a magyarok iránti megértését, amiért nem folytathatnak akti­vista politikát, de azt állította „az ellenzéki magatartásnak is vannak nüanszai A minisztert érdekelte a találkozók folytatása, ezért szemére vetet­te Szent-Iványnak, hogy sokat tartózkodik Prágán kívül.52 Úgy látszik, hogy Budapest korábban tudott Cerny tárgyalási szándékáról Szent-Iványval, de az MNP elnökének találkozását Cernyvel nem nézte jó szemmel. Bizonyítja ezt Hory Andrásnak, a magyar külügyminiszter állandó helyettesének távirata, melyben tudatta a pozsonyi magyar konzulátussal és a prágai követséggel, hogy Cerny kapcsolatba lépett Szent-Iványval; egyben hangsúlyozta, hogyha komolyabb tárgyalásra kerül sor közöttük, akkor az „az itteni jóváhagyás nélkül történik”.53 Az idézett dokumentum szerint feltételezhető, hogy maga Szent-Ivány sem lelkesedett nagyon a belügyminiszterrel való tárgyalások folytatásáért. Hanreich képviselő nagyobb előzékenységre kérte a prágai magyar követen ke­resztül az MNP-t. A kormány azon aktuális igyekezetére hivatkozott, amelynek az volt a célja, hogy a politikai pártok működésének feltételeit jogilag kodifikál­ja a politikai pártok jogi regisztrációja útján. Ezt az intézkedést szerinte a kor­mány felhasználhatja a nemzeti kisebbségek némely pártjának legális felszá­molására. Hanreich arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárpárt és Benes és a Hradzsin-csoport közötti növekvő ellentétekre való tekintettel, és figyelembe véve, hogy a politikai pártok a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, a miniszter pedig agrárpárti, egyértelmű, hogy Cerny e tekintetben a Hra­­dzsin-párti politikusokkal szemben saját pártja érdekeit fogja követni. Meggyő­ződése volt, hogy a kormány eltökélt szándéka, a politikai pártok jogi regisztrá­ciója — amitől végül visszaléptek — reálisan veszélyezteti a magyar kisebbségi politikai színteret is. Hanreich szerint a belügyminiszter már komolyan foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy melyik magyar kisebbségi politikai pártot szün­tessék meg. Eközben Cerny azt mérlegelte, hogy melyik magyar kisebbségi párttól várhatnák az agrárpártiak érdekeinek legalább passzív támogatását „az ides-tova aktuálissá váló elnökválasztás kérdésében” Arra való tekintettel, hogy MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1531 50 Vö. MNL OL, K 64 57. cs. 1934 - 7. t. - 625/res.pol./1934, ül. 215/pol./1934. Más dokumentu­mok szerint Szent-Iványt a belügyminiszterrel való találkozóra egy meg nem nevezett minisztériumi közvetítő kérte. Vö. uo., 508/res.pol./1934 (Szent-Ivány „Ádám“ fedőnéven van említve.) 51 Vö. uo. 52 Vö. MNL OL, K 64. 57. cs. 1934 - 7. t. - 625/res.pol./1934, ill. 215/pol./1934. 53 MNL OL, K 64. 57. cs. 1934 - 7. t. - 508/res.pol./1934.

Next

/
Oldalképek
Tartalom