Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1530 TOTH ANDREJ Hozzá kell fűznünk, hogy a kisebbségi magyar politikusok külföldi útjait a rendőrség pontosan nyilvántartotta és jelentette Prágába és Pozsonyba. Ezt igazolják az egyes jelentések a konkrét határátkelőkről a magyar kisebbségi politikusok nevével, s az összesített jelentések is pontosan felsorolják, melyik magyar politikus hol, milyen időben lépte át a határt. A Miniszterelnökség egyik dokumentuma összefoglalja például Esterházy János 1934-es „utazásának intineráriumát”. Egy mozgalmas nap a választás előtt A magyar kisebbségi parlamenti pártok december 17-én reggel Szüllő Géza vezetésével megtartották együttes ülésüket. Egy nappal a választás előtt a magyar törvényhozóknál is feszült volt a helyzet. Wettstein követi jelentéséből megtudjuk, hogy az MNP törvényhozói nehezményezték, hogy nem értesítették őket az OKSzP elnökének budapesti tárgyalásairól, és nem tudtak a budapesti utasítások megváltoztatásáról, ezért a jóváhagyásra nem mutattak nagy hajlandóságot. Úgy tűnik, hogy az MNP képviselői december 17-ig nem tudtak Esterházy János Benessel folytatott tárgyalásairól. A két magyar kisebbségi párt között a politikai torzsalkodás egyre fokozódott, felmerült a veszély, hogy az elnökválasztás ügyében szakadás következhet be. Szüllő szerint a klubban hosszú, színvonaltalan vitára került sor. Sőt némely résztvevő Benes sikertelensége esetében „szédületes perspektívákat" állított fel. Azonban, hogy konkréten milyenekről, az már nem derül ki Szüllő Géza aide-mémoire-jából.48 Szüllő szerint az elnökválasztással kapcsolatban kialakult nézeteltérés okozója az MNP elnöke, a közös magyar képviselői klub alelnöke, Szent-Ivány József volt. Neki az egész idő alatt Prágában kellett tartózkodnia és egyeztetni a magyar követtel, valamint a csehszlovák és német agrárpártiakkal, akik kezdetben Beran agrárpártjának jelöltje felé hajlottak. Nem tudni, hogy Szent-Ivány tárgyalt-e a magyar követtel december 17-e előtt. A követnek az elnökválasztással kapcsolatos összefoglalójából arról szerezhetünk tudomást, hogy az MNP elnökével és állásfoglalásával csak a nála tett látogatástól, 1935. december 17-től foglalkozik. Szent-Ivány, aki ekkor informálta Wettsteint a két magyar politikai párt közötti széthúzásról, kérte a követet, hogy az elnökválasztással kapcsolatban újabb instrukciót eszközöljön ki a magyar külügyminisztertől.49 A Josef Cerny agrárpárti miniszter és Szent-Ivány közötti kapcsolat Budapest számára nem volt ismeretlen. Nem tudni, hogy Cerny és Szent-Ivány az elnökválasztásról milyen értelemben tanácskozott 1935 decemberében, de annyi bizonyos, hogy a találkozót Cerny miniszter kezdeményezte. Ez a kapcsolatfelvétel elsősorban a köztársasági elnök megválasztásával függött össze. Ez az agrárpártiak és a szocialisták közötti ellentétek, valamint az agrárpártiak 48 MNL OL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res.pol./1935, ill. 869/res.pol., Szüllő aide-mémoireja, föl. 5 (2.old.). 49 MNL OL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res.pol., ill. 252/pol. A jelentésben Szent-Ivány „Adám” fedőnéven van feltüntetve. (Lásd itt a további szöveget.)
