Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1522 TOTH ANDREJ A magyar külügyminisztérium fennmaradt levéltári forrásai, melyek a magyar kisebbségi pártok elnökválasztással kapcsolatos állásfoglalásaira vonatkoznak, tartalmilag nem minden szempontból kompatibilisek vagy nem százszázalékosan kimerítőek, nem eléggé világosak, nem adnak egyértelmű választ. Jó példa erre a magyar külügyminisztérium említett utasítása. Szüllő ugyanis változtatott ezen a szövegen, amikor előterjesztette a klub 1935. december 10-én tartott ülésén, mégpedig oly módon, hogy kiegészítette egy további harmadik ponttal19 Ezen pont szerint, ha Benesnek „igen nagy többsége van”, akkor a magyaroknak ehhez a többséghez kell csatlakozni. Saját aide-mémoirejában, amelyben december végén a magyar külügyminisztérium számára összefoglalta a magyar kisebbségi pártok elnökválasztási állásfoglalásainak történetét, ezt a budapesti utasítást már ezzel a harmadik ponttal kiegészítve adta elő, noha az eredeti (budapesti) távirati utasításban ez nem szerepelt.20 Azt azonban csak találgatni lehet, hogy a klub ülésén a magyar pártok képviselőinek vezetője milyen alapon egészítette ki a magyar külügyminisztérium utasítását. Azt, hogy Szüllő Budapest instrukcióját saját maga bővítette-e ki, vagy egy utólagos budapesti telefonbeszélgetést követően, vagy a magyar törvényhozók december 10-ei ülése előtt beérkezett esetleges pontosító üzenet alapján cselekedett-e így, bizonyíték híján nem tudjuk eldönteni. Amíg az említett magyar külügyi utasítás az elnök megválasztása kapcsán nem említi konkrétan Benes nevét, illetve nem adott a magyar törvényhozóknak szó szerinti utasítást „Benes-ellenes” állásfoglalásra, Szüllő előterjesztésében ez nem így volt. Szüllő Budapest instrukcióját így adta elő: „Ha létrejön egy kombináció, amely megbuktathatja Benest, akkor ehhez a csoporthoz kell csatlakozni. ” Mindazonáltal a budapesti utasítás első pontjának ilyen jellegű előterjesztése, akárcsak a második pont esetében, amely kapcsán Szüllő úgy referált, hogy a magyar törvényhozóknak kötelessége az elnökválasztáson passzív álláspontra helyezkedni, nem változtatott a budapesti utasítás lényegén. így terjesztette elő Szüllő az első budapesti utasítást az említett összefoglaló jelentésben a magyar pártok 1935-ös elnökválasztáshoz való hozzáállásáról.21 A Szüllő Géza által tolmácsolt budapesti utasítást a klub elfogadta, ahogyan erről ő maga később beszámolt a magyar külügyminisztérium számára ké19 Mind a levéltári források, mind az idézett napilapok a magyar törvényhozók ülései esetében a parlamenti klubok üléseiről számolnak be. Azonban a tények arra utalnak, hogy a két parlamenti klub, azaz a közös magyar képviselői klub és a közös magyar szenátori klub inkább együtt ülésezett, többnyire a két párt képviselőinek irányítója, Szüllő Géza vezetésével. 20 MNLOL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, ill. 869/res. pol./1935. Figyelemre méltó Weitstem János prágai követ Kánya Kálmán külügyminiszternek küldött 1935. december 19-ei összefoglaló jelentése az OKSzP és MNP álláspontjáról az 1935-ös elnökválasztással kapcsolatban. Ebből Kánya által december 9-én a Szüllő Gézának küldött instrukcióból csak a második pontot találjuk röviden megemlítve, tehát azt, hogy a magyar törvényhozók az elnökválasztásban üres szavazólapot adjanak le. Weitstem ráadásul azt a követelményt, amely bevezeti az átfogó jelentését, úgy kommentálja, hogy ezt így tudta meg a magyar törvényhozók köréből. Éppen a prágai követ volt az, aki révén a magyar külügyminiszter közölte december 9-ei iránymutatását az közös képviselői klub elnökével. (Vö. MNLOL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, 01. 252/pol./1935 és 835/res. pol./1935.) 21 MNLOL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, ill. 869/res. pol./1935.
