Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1523 szített összefoglalóban december végén.22 Az idézett források nem utalnak arra, hogy a magyar törvényhozók vitatkoztak volna a budapesti utasítás fölött. Azonban az OKSzP és az MNP Benes támogatásával kapcsolatos későbbi széthúzása alapján feltételezni lehet, hogy élénkebb vitát válthatott ki a harmadik pont, melynek alapján a Benesnek adott szélesebb körű támogatás esetén a magyaroknak éppen a külügyminiszterre kellene leadni a szavazatukat. Edvard Benes és Esterházy János, az OKSzP elnöke Időközben a politikai színtéren az elnökválasztás körüli helyzet kiéleződött, és kezdett bebizonyosodni, hogy Benes megválasztása kétségesebbé vált, mint ahogyan feltételezhető volt. Azonkívül úgy tűnt, hogy az agrárpártiak, a kisiparosok és kereskedők pártja, a Nemzeti Egyesülés és a Nemzeti Fasiszta Közösség mellett, Némec jelöltségét Hlinka Szlovák Néppártja (Hlinkova slovenská l’udová strana) is támogatná. Hlinka az agrárpárt vezetőjével és ezen párt belügyminiszterével, Josef Cernyvel való találkozása alkalmával december 10-én állítólag kijelentette: „Még a fát is meg fogjuk választani, ha az nem Benes lesz.”23 Az aktuális politikai erőviszonyok világosan jelezték, hogy egyik elnökjelölt sem számíthat a szükséges 4/5-ös többségre sem az első, sem a második fordulóban. Végül még az is elképzelhető volt, hogy egyik jelölt sem szerezheti meg az egyszerű többséget, amely a következő fordulóban elég lenne. Még a két legerősebb ellenzéki pártnak is, a Szudétanémet Pártnak (Sudetendeutsche Partei; SdP) és a Hlinka-féle pártnak, melynek törvényhozói 98 elnökválasztói szavazatot jelentettek, sokkal inkább elfogadhatóbb volt Némec, mint Benes. Nyilvánvaló lett, hogy Benes támogatásához tárgyalni kell az ellenzéki politikai színtérrel, bár hamarosan megmutatkozott, hogy az ún. decemberi blokk politikai háttere a Benes-tábornak mégsem jelent olyan veszélyt, mint amilyennek látszott.24 A Szudétanémet Párt esetében ez fokozatosan megmutatkozott, főleg amikor Benes kijelentette, hogy elnökké választása után nem foglalkozik pártjuk betiltásának gondolatával. így végül Henlein pártja az elnökválasztáskor nem fogja elkötelezni magát, és passzív álláspontra helyezkedik, hogy így nyilvánítsa ki: a csehszlovákiai elnökválasztás a németeket nem érinti. Ez nem volt Benes számára kedvezőtlen, hiszen a 67 szudétanémet törvényhozó elhatárolódása az elnökválasztástól Benesnek elég lett volna.25 A Benes-tábor figyelme így 22 Uo. 23 Kahánek, F: Zákulisí i. m. 40. (1. további feljegyzés 1935. decmeber 10-hez). 24 Vö. Klimek, A. - Hofman, P: Veiké déjiny i. m. 359. 25 Vö. uo. 360. Az, hogy az SdP passzív magatartást tanúsít az elnökválasztáson, már azon a napon kezdett nyilvánvalóvá válni, amikor Masaryk december 14-én hivatalosan bejelentette a lemondását. Ekkor Rückl egy hiteles forrásra támaszkodva Benest úgy tájékoztatta, hogy „valószínűleg már bizonyosnak mutatkozik“, hogy Henleinék üres szavazólapokat készülnek leadni az elnökválasztáson. MÚA AV ŐR, AÚTGM, f. EB I, 45. sz. dob., R/124/2 (R 94) lelt. sz„ VPZ-VP 1935, Rückl 1935. december 14-én saját kezűleg írt levele Benesnek.
