Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1521 szony „nagyon preker”, és ebben a helyzetben a magyar szavazatok sokat jelenthetnek.15 Az első budapesti konzultációk A csehszlovákiai magyar politikai pártok vezetői és Budapest közötti megbeszélésekre a várt elnökválasztással kapcsolatban közvetlenül azelőtt került sor, hogy az agrárpártiak 1935. december 7-én, még a nyilvánosság előtt titkosított koalíciós tárgyalások keretén belül, hivatalosan bejelentették: a párt Bohumil Némecet jelölteti köztársasági elnöknek. Az elnökválasztással kapcsolatban ekkor fordult Budapesthez Szüllő Géza. „Arra nézve kell döntés, hogy köztársasági elnöknek kit válasszunk meg”, kérdezte Szüllő Budapesttől. Éppen ő volt az egyébként, aki a magyar kisebbségi pártok politikai képviselői közül először javasolta Benes megválasztását. Szüllő tolmácsolta Budapestnek saját véleményét, hogy „az agrárpártnak a nyeregbe ültetése” helyett a magyar kisebbség szempontjából előnyösebbnek tekinti Benes megválasztását. Mindamellett a Benes támogatására vonatkozó javaslat azért is figyelemre méltó, mert Szüllő azt is jelezte , hogy a Masaryk által javasolt Benessel szemben Hodza ellenjelöltként való szereplése is várható (!).16 Szüllő jelentésében azzal is foglalkozott, hogy az elkövetkező politikai egyeztetéseken, hogyan lehetne kihasználni az értékes magyar szavazatokat, ill. milyen garanciákat kaphatnának az elnökválasztáson tanúsított pozitív hozzáállásukért. Az OKSzP elnöke azonban pragmatikusan elismerte, hogy gazdasági és közjogi szempontból a magyarok semmit sem érhetnek el. Az egyedüli szféra, amelyben a kisebbségi politikusok valamilyen engedményeket csikarhatnának ki a magyar kisebbség prosperitását biztosítva, az a kultúra területe. Hosszabb mérlegelés után Szüllő arra a következtetésre jutott, hogy a magyar képviselők aktív részvételét egy magyar iskolai referatúrának a szlovák kormányzat keretében történő létrehozásához lehetne kötni, amelynek a vezetőjét a magyar nemzeti kisebbség pártjaival egyeztetve jelölnék ki. Továbbá ahhoz, hogy a magyar nyelvterületen magyar tanítók közül neveznék ki a tanfelügyelőket, ugyancsak a magyar politikai pártok képviselőivel egyeztetve. Szüllő szerint ezek a követelmények biztosítanák a magyar kisebbség részére a kultúra fejlődésének bázisát.17 A budapesti Dísz tér a prágai magyar követ, Wettstein közvetítésével 1935. december 9-én válaszolt a magyar politikai pártok klubja elnökének. Az első budapesti utasítás a következő volt: 1) amennyiben létrejönne a polgári blokk, úgy az elnökválasztáson a magyar törvényhozóknak az ő jelöltjüket kell támogatni, legyen az a jelölt bárki; 2) amennyiben az említett blokk nem alakulna meg, a magyar képviselőknek üres szavazólapot kell leadniuk.18 15 MNL OL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, ill. 835/res. pol./1935. 16 Uo. 17 Uo. 18 A dokumentumból egyben kiderül, hogy az elnökválasztással kapcsolatos kérdéseket ez alkalommal a miniszterelnökségen tevékenykedő Pataky Tibor államtitkárral is megbeszélték. (Vö. uo.)
