Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
oldali beállítottságú pártvezetés Benes jelölését nem támogatta, és más jelölt állításával foglalkozott. A külügyminiszter jelölése azonban a másik kormánypártnak, a kisiparosok és kereskedők pártjának8 sem tetszett, amely az agrárpártjobboldali vezetőinek befolyása alatt állt. Benes ellen az ellenzéki Nemzeti Egyesülés Pártja is nyilvánosan fellépett. Kezdett kialakulni a Benes-ellenes, illetve a polgári vagy másképpen az ún. decemberi blokk. Jelöltjük az agrárpártiak által javasolt Bohumil Némec egyetemi tanár, a Csehszlovák Nemzeti Demokrácia nevezetű párt volt képviselője és szenátora lett. Bohumil Némec a jelölést december 6-án elfogadta, s ezt december 7-én a koalíció hivatalosan be is jelentette. Egyelőre még azonban Némec döntése sem került a nyilvánosságra. Mindkét jelöltnek szinte egyenlő esélyei voltak, ezért az elkövetkező napokban a csehszlovák politika színterén erőteljes és kemény politikai egyezkedések folytak.9 MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1519 Az OKSzP és az MNP magyar választói A politikai színtéren a két magyar párt politikai ereje állandó, változatlan volt. A magyar kisebbség pártjai az 1935-ös parlamenti választásokon hasonlóan szerepeltek, mint korábban. A negyedik, egyben az utolsó parlamenti választásokon az első Csehszlovák Köztársaság történetében ugyan egy mandátummal kevesebbet szereztek, de ennek ellenére valamivel több szavazatot kaptak mint 1929-ben. A képviselőházban összesen 9 helyet (OKSzP 4, MNP 5; az összes képviselői mandátumok 3%) a szenátusban pedig 5 helyet (OKSzP 3 és MNP 2; az összes szenátusi mandátumok 3,3%) szereztek.10 Azonban az egész közös magyar választási listára 15 mandátum esett, ugyanis egy mandátumot a Szudétanémet választási blokk (Sudetendeutsche Wahlblock, SdW) képviselőjének, Kostka Karelnek, Liberec (Reichenberg) polgármesterének ítélték. Ez a szudétanémet választási csoport a történelmi országrészekben az egyesült magyar választási listán indult. Az említett országrészekben, azaz a cseh és morva-sziléziai választókerületekben, 1935-ben lehetett először az egyesült „magyar” választási listára szavazni [kivéve a III. (Hradec Králové) és a XIII. (Uherské Hradisté) képviselői választókerületeket és a II. szenátusi választókerületet (Hradec Králové)] a parlamenti választásokon. A magyar választási lista országos szinten all. helyen volt. Az OKSzR MNR ZDP (Zipser Deutsche Partei-, a szepesi németek pártja szervezetileg az MNP-n belül működött) és SdW, 11. számú listájára a parlamenti választásokon 291 831 (3,55%) és a szenátusi választásokon összesen 254 832 (3,57%) szavazatot adtak le.11 8 Ceskoslovenská zivnostensko-obchodnická strana stredostavovská (CZOSS). 9 Ferdinand Kahánek: Zákulisí presidentské volby Dr. Benese. Praha 1939. 32-33. 10 Vö. IJLRC, 1935, 124. sz., május 28. vagy 1. szintén Národní shromázdéní republiky Ceskoslovenská v druhém desítiletí (1928-1938). (Továbbá csak NS RCS v druhém desítiletí) Praha 1938. 928. és 932. 11 Vladimír Zádéra: Národní shromázdéní ve ctvrtém volebním období. Po parlamentních volbách z 19. kvétna 1935. Praha 1935. 82., 84. és 79. Vagy lásd szintén Ceskoslovenská statistika - Svazek 134, Rada I. (Volby, Sesit 5) Volby do poslanecké snémovny v kvétnu 1935. Praha 1936. 9*.