Századok – 2014

MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517

1518 TOTH ANDREJ Ez a tanulmány elsősorban ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a csehszlo­vák és a magyar források alapján. Masaryk lemondása és a koalíción belüli ellentétek Az 1935 novemberében valósággá vált, amiről a Hradzsinhoz (a prágai várhoz) közeli politikai körökben egyre gyakrabban beszéltek: a 17 éve hivatal­ban lévő Masaryk bejelentette lemondási szándékát. Ezt annak alapján tette, hogy 1935. november 18-án Lányban Benes meggyőzte Masarykot, hogy elérke­zett az az idő, hogy helyette őt magát, Benest válasszák meg az állam elnökévé.4 A megbeszélt lemondás azonban a nyilvánosság előtt egyelőre ismeretlen ma­radt. Masaryk lemondása nem kerülhetett nyilvánosságra addig, amíg nem tör­téntek meg a megfelelő intézkedések, illetve nem folytak le a koalíciós pártok között a mérvadó tárgyalások. Mindaddig hírzárlat volt érvényben. Az elnök le­mondására hivatalosan csak december 14-én került sor, a lakosságot is csupán ekkor tájékoztatták. Az addigi hírzárlatot a Lidové noviny c. napilap így indo­kolta: „...a hír korai bejelentésének betiltásával a kormány... nem az ellenőrzés, hanem a káosz elől akart kitérni. Ha erre nem került volna sor, akkor a rosszin­dulatú emberek azon igyekeztek volna, hogy ne jöjjön létre megegyezés." A sajtó csak az elnökválasztás előtt három nappal foglalkozhatott ezzel a kérdéssel.5 Masaryk elnök nyilvánosan jelentette be, hogy utódául Benes külügymi­nisztert javasolja. A lemondást bejelentő beszédben, melyet Premysl Sárnál, az elnöki kancellária vezetője olvasott fel, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés két háza elnökének, Jan Malypetrnek és Frantisek Soukupnak a jelenlétében így fogalmazott: „Szeretném még Önöknek bejelenteni, hogy utódomnak dr. Benest javaslom. Hosszú ideig dolgoztam vele külföldön és itthon is, ezért jól isme­rem.”6 Tekintettel arra, hogy Masaryk beszéde megjelent az ország hivatalos közlönyében, valamint a napilapokban, a tisztségéről lemondó elnök egyértel­műen közölte a nyilvánossággal, hogy kit szeretne látni maga helyett a prágai Várban. Óhaját, hogy az elnöki poszton Benes váltsa fel, 1935. november 21-én Lányban a miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson is megerősítette.7 Az elkö­vetkező napok azonban megmutatták, hogy Benes megválasztása Csehszlová­kia második köztársasági elnökévé nem lesz egyszerű. A problémák legfőbb okozója a kormányzó agrárpárt, azaz a Földműves és Kisgazda Köztársasági Párt (Republikánská strana zemédélského a malorolnického lidu) volt. A jobb­4 Masarykűv ústav a Archiv Akademie véd Ceské republiky, v. v. i. (továbbá csak MÚA AV CR), Archiv Ústavu Tomáse Garrigua Masaryka (továbbiakban ÚTGM), fond Edvard Benes, Oddélení I (továbbá csak f. EB I), 45. sz. dob., R/124/2 (R 94) lelt. sz., Vnitropolitické zálezitosti. Volba prezi­­denta 1935. (Továbbá csak VPZ-VP 1935.) Rozmluva s panem presidentem v póridéit 18.11.35. 5 Lidové noviny, 1935, 43. évf., 625. sz., december 14. (reggeli kiadás). 6 Uo., Jindriska Smetanová: TGM: „Proc se nefekne pravda?“ (Ze vzpomínek dr. Antonina Schenka.) Praha 1996. 220-221. vagy lásd: Urední list republiky ceskoslovenské (továbbá csak ÚLRC), 1935, 288. sz., december 15., a napilapokból lásd pld. Lidové noviny, 1935, 43. évf., 627. sz. december 15. (reggeli kiadás). 7 MÚA AV CR, AÚTGM, f. EB I, 45. sz. dob., R/124/2 (R 94) lelt. sz., VPZ-VP 1935, President republiky avisuje resignaei na svüj úrad. Zúznám ze dne 21. listopadu 1935.

Next

/
Oldalképek
Tartalom