Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
NYITOTTSÁG ÉS ZÁRTSÁG DILEMMÁI - KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK ... 1501 szinten képes kiaknázni. Az a nézet a kultúra területén is élt, hogy a nyugati produktumok is felhasználhatóak, elemeire bontva beépíthetők és átlényegíthetők. Az építészet a gazdaság és kultúra határmezsgyéjére tehető. „Ha tehát mi átveszünk mindent, ami a nyugat építészetében — anyagokban, szerkezetekben, technikában és funkció-megoldásban — jó és a magunk helyi, népi, életformái stb. adottságaink alapján merészen és önállóan kísérletezünk az átvett újjal, korszerűvel, a tényleges haladást szolgáljuk, és csak a tájékozatlanok, a rosszhiszeműek és a tehetségtelenek vádolhatnak a kozmopolitizmus becsempészésével.” - hangsúlyozta 1957-ben Major Máté, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.42 Ugyanakkor az egzisztencialista darabokkal, az 1950-s és 1960- as években jelentkező nyugati filmes irányzatokkal szemben is olyasfajta hozzáállás érvényesült Magyarországon, hogy az ott használt megoldások, formai újítások a szocialista dráma vagy film útkeresését segíthetik. A Szovjetunió által ösztönzött és alapvonalaiban minden szövetségesre rákényszerített desztalinizációs irányvonal messze nem volt egyenletes - sem az egyes államszocialista országokat, sem a kultúra egyes szféráit, sem a társadalom különböző csoportjait tekintve. A látványos első lépések, a nagy látogatások a Szovjetunióhoz fűződtek, Sartre vagy Lollobrigida Moszkvában tűnt fel, nem Budapesten vagy Prágában. Ugyanakkor a Nyugat befogadására való nyitottság országonként változott. Az 1950-es évek közepétől Lengyelország mutatkozott a leginkább késznek arra, hogy a nyugati hatásokat befogadja, integrálja. A magyar lapok is cikkeztek — elítélően — lengyel egzisztencialista szellemiségű ifjúsági klubokról, absztrakt tárlatokról, „formalista” fotóművészeti kísérletezésekről. Magyarország épp Lengyelországgal ellentétes utat járt be, kulturális élete — az 1957-es „szezonális hatás” után43 — az 1960.as évek elejére kvázi félúton találkozott a némileg megmerevedő lengyellel.44 Míg Románia az 1960-as években jóval nyitottabbnak bizonyult a későbbi évtizedekre jellemző szintnél, Csehszlovákiát, illetve az NDK-t későn nyitónak, illetve kulturálisan konzervatívnak szokás minősíteni. Ugyanakkor még számtalan vizsgálatra van szükség, például összeegyeztetendő azt a képet, hogy Csehszlovákiában a desztalinizáció 1953-ban elakadt,45 és tulajdonképpen csak az SZKP XXII. kongresszusa után indult meg, a csehszlovák kulturális élet egyéb jelenségeivel. Egyrészt tény, hogy 1961- ben Gustáv Husák még börtönben ült, állt Sztálin 1955-ben(!) átadott prágai szobra, a Slansky-per elítéltjeit pedig csak 1963-ban rehabilitálták,46 az 42 A kozmopolitizmus és a szocialista realizmus az építészetben. Magyar Nemzet 1957. november 24. 43 Az 1956-ban - még a forradalom kitörése előtti reformista hangulatban készült első terwariánsok kitartottak, így olyan színdarabokat játszottak Budapesten mint Fehden Marceau: A tojás című egzisztencialista filozófiát hirdető drámája, az amerikai hadsereg Japánbeli szerepét nem „megfelelő módon” bemutató Teaház az Augusztusi Holdhoz, vagy kiadták a francia tinédzser, Francoise Sagan pikáns első regényét Jó reggelt, búbánat! címmel. 44 Mitrovits Miklós-. Lengyel, magyar „két jó barát”. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987. Budapest, Napvilág Kiadó, 2014. 24. 45 Jan Foitzik: Entstalinisierungkrise in Ostmitteleuropa. Verlaug, Ursachen, Földen. In: Kommunismus in der Krise. Die Entstalinisierung 1956 und die Folgen. Roger Engelmann, Thomas Großbölting, Hermann Wentker (Hg.) Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2008. 60. 46 Paulina Bren: The Greengrocer and his TV The Culture of Communism after the 1968 Prague Spring. Ithaca and London, Cornell University Press, 2010. 11-12.
