Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
1502 TAKACS ROBERT 1950-es években már világhírűvé — keresett kulturáliscikké vált — az 1958-as brüsszeli expón befutó Laterna Magica fényszínház, illetve Emil Frantisek Burian D-34 nevű a dadaizmussal és a futurizmussal is érintkező, kísérletező színháza, illetve a Ceskoslovensky Filmexport adatai szerint Csehszlovákia több mint kétszer annyi tőkés filmet — összesen hetvenet — vett át 1960-ban, mint az NDK, Románia vagy Bulgária.47 Ezen a téren még számos összehasonlító kutatásra volna szükség a kép tisztázásához. Az is nyilvánvaló, hogy a desztalinizáció nem egyformán érintette a kulturális élet minden szféráját. Az ideológiához közelebb eső humán területeken sokkal több akadálya volt a nyitásnak, mint a gazdaságilag is fontos természettudományok esetén. Az olyan tudományágak, mint a matematika (kibernetika), biológia-genetika (1. Liszenko48) a hruscsovi időszakban kikerültek az ideológiai gyámkodás alól. A műszaki dokumentáció gyors ütemben bővült, Magyarországon hozzáférhető volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság égisze alatt, magyar — és szocialista — mérnököket, orvosokat szívesen küldtek nyugati intézményekbe hosszabb-rövidebb tanulmányutakra. Ezzel szemben a nyugati társadalomtudományi-filozófiai irodalom megismerése sokkal nehezebb maradt. Fordításban nagyon kevés művet lehetett olvasni, részben csak az 1960- as években meginduló zárt könyvkiadás keretében, míg egyes szerzők és elméletek csak másodkézből, azok kritikáján keresztül váltak „hozzáférhetővé” az egész korszakban. Ezen felül a desztalinizált kultúrpolitika tapasztalata egyazon országon belül társadalmi csoportonként, rétegenként is eltérő volt. A rétegpolitika azt eredményezte, hogy a legnagyobb fokú nyitást a kultúrában az értelmiség tagjai élvezték, a néhány ezres folyóiratokból — mint a Nagyvilág, a Valóság, a Közgazdasági Szemle — értesülni lehetett a nyugati irodalmi trendekről, közgazdasági vitákról, friss tudományos eredményekről. A tömegek számára mindez más oldaláról volt érzékelhető, így az ismét elérhetővé váló szórakoztató irodalom, a nyugat-európai vígjátékok és hollywoodi látványfilmek visszatérésén, vagy a Népszabadság által is közölt „szelídített” képregények megjelenésén keresztül. A hidegháborús és desztalinizációs narratíván túl A globális folyamatok A Magyar Tudományos Akadémia 1966 szeptemberében állította össze a Kulturális Kapcsolatok Intézete számára az MTA nemzetközi kapcsolatairól szóló jelentését. Az ott feltüntetett adatok szerint az MTA 1950-ben egy nemzetközi tudományos ülést rendezett 28 külföldi résztvevővel, 1965-ben 25-öt 47 Feljegyzés a szocialista filmes vállalatok 1960. október 6-8-i szófiai tanácskozásáról. MNL OL XIX-I-22 47. d. 48 Ethan Pollock-. From Partiinost to Nauchnost and Not Quite Back Again: Revisiting the Lessons of the Lysenko Affair. Slavic Review 2009/1. 95-115.
