Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
1500 TAKACS ROBERT az „olvadás” vált.37 A nyitás — vagy ahogy a nyugati terminológia elnevezte: liberalizáció — az államszocialista országok vezetése részéről racionális lépés volt, ám a mindebben nem a kultúra játszott kulcsszerepet. A hruscsovi desztalinizációs kísérlet más dimenziókból indult ki, az államszocialista rendszer politikai, gazdasági és társadalmi viszonyainak összességét kívánta szanálni.38 39 Ez a stratégiaváltás az elzárkózás feladását követelte meg minden vonatkozásban a külvilág irányában, de a saját társadalmak felé is. A desztalinizáció folyamatának megfelelő nyitottabb kultúrpolitikai koncepció a recepció és transzferek tekintetében is készen állt 1957-re, amit Magyarországon a forradalom leverése sem érvénytelenített. Az a megismerve elutasítás, a megszűrve meghonosítás és a hosszú távú trendek elsőbbségének hármasával írható le. Előbbit példázza egyik oldalról a könyvkiadásban és irodalmi transzferek terén központi szerepet játszó Kardos László írása a Magyar Nemzetben, aki azt hangsúlyozta, a korábbi nyugati elzárkózásra és a szovjet minták átvételére irányuló stratégia az ellentétes hatást érte el. A fizikailag is elzárt nyugati hiánycikk felértékelődött, a keleti dömpingáru pedig leértékelődött: „a kíváncsiság lassankint valóságos szomjúsággá fajult, s ez a szomjúság olyan érték-illúziókat bűvölt a szomjazok elé, amelyek távolról sem állottak arányban a nyugati irodalom valóságos értékeivel”.39 Fritz Glaubauf, az osztrák kommunista napilap, a Volkstimme munkatársa az új stratégiának arra az oldalára világított rá, ami az érintkezések visszaesésének egy másik negatív következményét, a vitaképesség megszűnését, ezáltal a meggyőző erő elvesztését próbálta meg orvosolni. „A nyugati szellemi termékek importjának egy célja van: a vita. Győződjetek meg magatok, kinek van igaza - mondja a párt, főképpen a fiataloknak.”40 Az ideológiai szférában — vagyis a kultúra és tudomány területén — nemcsak lehetővé vált a „polgári tudományok”, „burzsoá elméletek”, „amerikanizált tömegkultúra” megismerése, de kifejezetten elvárássá vált, annak érdekében, hogy a magyar, szovjet, lengyel stb. értelmiség hatásosan szegezze vele szembe a marxista válaszokat. Olyannyira, hogy akár az is elismerést kaphatott, ha a másik fél törekedett ugyanerre. így az 1963-as mexikói filozófiai világkongresszusra kiutazó Mátrai László kiemelte, hogy a nyugati vitapartnereik közül a neotomista irányzat követői voltak a legfelkészültebbek, mivel ők a marxista filozófia tanulmányozására is nagy hangsúlyt fektettek.41 A határok átjárhatóságából eredő előnyök a technológiai transzferek esetében egyértelműnek tűntek: a hruscsovi években azt tételezték, hogy a szocialista társadalmi rendszer, a tervgazdaság az átvett-átvitt technikát magasabb 37 Az Olvadás oroszul a Znamja című irodalmi folyóirat 1954. májusi számában jelent meg. Stephen V Bittner a moszkvai kulturális életet jelképező Arbat átalakulásáról szóló monográfiájának választotta az olvadás kifejezést címéül: Bittner, Stephen V: The Many Lives of Khrushchev’s Thaw: Experience and Memory in Moscow’s Arbat. Cornell University Press, Rhaca, 2008. 38 L. Kalmár Melinda-. Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szoyjetrendszer 1945-1990. Budapest, Osiris, 2014. 81-82. 39 Kardos László-. Nyugati könyvek. Magyar Nemzet, 1957. december 25. 40 Fritz Glaubauf: A szomszéd szemével. Népszabadság 1963. november 15. 41 Mátrai László: Nemzetközi filozófiai kongresszus Mexikóban. Népszabadság 1963. november 3.
