Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
1498 TAKACS ROBERT A kezdeti önbizalom megingásáról tanúskodnak az 1965-ben hozott határozatok és intézkedések. Ebben az évben a Központi Bizottság napirendjére került az ideológiai élet megerősítése, míg a Politikai Bizottság az „imperialista fellazítás” és a nyugati kiutazások (és disszidálások) kérdését tárgyalta.28 Utóbbiak nyomán a Belügyminisztérium Kollégiuma szigorította a nyugati utazási kérelmek elbírálásának gyakorlatát.29 Az ideológiai irányelvek, illetve a fellazítás elleni határozat egyaránt nagyobb aktivitást sürgetett az agitációs és propaganda terület minden szereplőjétől. Két nyugati reláció - az amerikai és a nyugatnémet külön elbírálás alá került,30 a szigorítás megint csak összefüggött egy nagy hidegháborús konfliktus, a vietnami háború eszkalációjával. 1965-ben született döntés egy ösztöndíj-bizottság felállításáról is, amely a tudományoskulturális utazások központi áttekinthetőségét célozta.31 Maga a desztalinizáció fogalma és folyamata áttételesebben kapcsolható a fizikai érintkezések, a határ problematikájához, noha a nyitásra gyakorolt hatása nem volt jelentéktelen. Polly Jones a desztalinizáció két jelentésrétegét különbözteti meg. Az elsődleges a történelmi revizionizmus folyamata, a Sztálin-kultusz lebontása, amely mintegy feltételezte a sztálini a struktúrák lebontását, mivel Hruscsov arra a felismerésre jutott, hogy a meggyökeresedett prioritások és gyakorlat megváltoztatása csak Sztálin tekintélyének lerombolásán keresztül lehetséges. A desztalinizáció másodlagos, szélesebb jelentése a revízió és a reform diffúz folyamatát írja le.32 Vagyis alkalmazható a politikai, gazdasági, kulturális élet egészére: a politikai amnesztia köreire, a büntetőjog újraszabályozására, a Gulag-körülmények enyhítésére, az állam és munkavállalók viszonyának változására, a családi viszonyok átalakulására, a gazdasági cselekvést, építészetet, biológiát, történettudományt meghatározó ideológiai determináció oldódására, a nyilvánosság közléshatárainak és működésének új vonásaira. A Polly Jones által szerkesztett, a desztalinizáció témájában meghatározó kötet azonban egy fontos területet nem érintett: a külpolitikában, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változásokat nem elemezte. Vagyis Jonesék alapvetően a Szovjetunión, illetve a szovjet blokk országain belüli belpolitikai változásokra alkalmazták a fogalmat. döntöttek, amelyben a britek által javasolt Ottlik Géza és Tamási Áron mellett a hivatalos irodalompolitikát képviselő Köpeczi Béla és Kardos Tibor is helyet kapott. - Szarka Károly feljegyzése Aczél György részére (1960. január 5.). MNL OL XIX-J-1-j 1945-1964 Nagy-Britannia 46. d.; A kiutazottak — különösen Ottlik Géza — ellenőrzéséről és megfigyeléséről lásd: Szönyei Tamás: Titkos írás - Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. Budapest, Nórán Kiadó, 2012. 258-267. 28 Az ideológiai irányelveket a KB 1965. március 11-13-i ülése fogadta el: MNL OL 288. f. 4/73-74. ő. e.; a fellazítás és a haza nem térők (disszidálások) ügyét 1965. november 23-án tárgyalták: MNL OL M-KS 288. f. 5/380. ő. e. 29 Bencsik Péter - Nagy György: A magyar úti okmányok története 1945-1989. Budapest, Tipico-Design, 2005. 67. 30 Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1965. május 11-i üléséről. MNL OL M-KS 288. f. 5/365. ő. e. 31 A testület azonban csak három évvel később jött létre Országos Ösztöndíj Tanács néven. - Somlai Katalin: i. m. 306-310. 32 Polly Jones: Introduction. The Dilemmas of de-Stalinization. In: Jones, Polly [ed.]: The Dilemmas of De-Stalinization: Negotiating Cultural and Social Change in the Khrushchev Era. Routledge, London and New York, 2006. 2-3.
