Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491

1496 TAKÁCS RÓBERT tagjai úgy replikáztak: talán nem is olyan szoros az a vasfüggöny, ha eddig már négyszer teljesen legálisan átjuthatott rajta.19 A szovjet blokkból érkezett művészek elleni bojkottfelhívások, az eseten­ként megtagadott vízumok jelzik, hogy a nyugati kormányok az aktív hruscsovi politikára egy ideig keresték az adekvát választ, és az elzárkózás feladásának előnyeiről a nyugati döntéshozók sem voltak meggyőződve.20 Az Egyesült Álla­mok külügyi vezetése — élén John Foster Dulles-szal — csak lassan és vona­kodva, a magyarországi forradalom tanulságait is levonva adta fel a korábbi külügyi doktrínát, amely a szocialista országok elleni pszichológiai hadviselésre épült. Ez egyben azt jelentette, hogy az USA kormányzata elfogadta, hogy a személyes és kulturális érintkezések nagyobb sikerrel kecsegtetnek, mint az agresszív felforgató célú propaganda, amit az 1950-es évek első felének szimbo­likus akciói, a Szabad Európa és Szabadság Rádió, illetve a léggömbös akciók.21 22 A nyugati stratégia tehát alapvetően hasonlóvá vált a keletihez: kitárni a hatá­rokat a szovjet blokk értelmisége előtt, közvetlen találkozások révén bebizonyí­tani nekik a nyugati gazdaság és életforma fölényét. Ha a hidegháborús keretet érvényesítjük, annak logikája szerint minden érintkezés a két rendszer küzdelmének a részeként értelmeződik, ezzel gyakor­latilag azonosulunk a hivatalos látásmóddal. A maga idejében minden díj, amit az arezzói vagy dijoni néptáncversenyen szereztek a magyar együttesek, min­den Fischer Annie-t dicsérő nyugati sajtókritika a rendszer kis — a publiciszti­kában nagy — győzelmeként tételeződött. Volt, aki a kor szereplői közül is azo­nosult ezzel a szerepértelmezéssel, legalábbis a magyar hivatalos szervek előtt. A Ford-ösztöndíjasok első csoportjával utazó Klement Zoltán növénypatológus a Kulturális Kapcsolatok Intézetének írt beszámolójában hangsúlyozta, hogy két tekercs diafilmet vitt magával Magyarországról, és ahol csak módja volt rá — elsősorban számos, feltehetően az ő meggyőzését szolgáló baráti meghívása során —, levetítette a képeket. „Úgy érzem, hogy nagyon sok hívet szereztem be­szélgetéseim és vetítéseim alkalmával Magyarországnak”.22 Babies Antal uroló­gus professzor jelentése pedig arról tanúskodik, gyakran a nyugati törekvés ju­tott érvényre, a technológiai színvonal által gyakorolt benyomás volt az erő­sebb. A stockholmi szakmai kongresszuson rendezett kiállításon a „csak pros­pektusokból ismert nagyszerű műszerek” látványa nyomán azt jegyezte fel: „Sajnos ezeknek rendkívüli hiányát érezzük, és ami igen nagymértékben veszé­lyezteti fejlődésünket, illetve máris technikai lemaradást okoz. nem igényes, ha­19 Kalmár György. Nemzetközi diákklub. Népszabadság 1959. augusztus 12. 20 Két eset, amelyet a Szabad Nép, illetve a Népszabadság felhasznált a nyugati elzárkózás il­lusztrálására: 1953 februárjában Fischer Annie-nak akadt gondja az osztrák hatóságokkal, amikor észak-európai fellépéséhez igényelt átutazó-vízumot; 1958 elején a Petőfi Együttes rajkózenekara nem tudott eleget tenni franciaországi meghívásának. - Fischer Annie osztrák vízum ügye. Szabad Nép 1953. február 11.; A Petőfi Együttes rajkózenekara nem kapott beutazási engedélyt Franciaor­szágba. Népszabadság 1958. február 7. 21 Borhi László'. Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA Történet­­tudományi Intézet, 2009. 41. 22 Klement Zoltán beszámolója a Kulturális Kapcsolatok Intézete részére (1965. november 17.) MÓL XrX-J-l-k 1965 USA 7. d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom