Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491

is, de a transzferek körüli küzdelem legtisztább formában az amerikai Ford Ala­pítvány ösztöndíjai kapcsán jelent meg.13 A Magyarországgal 1964-ben induló program ösztöndíjas helyeinek elosztásában ajelölő magyar fél olyan tudomány­­területeken igyekezett minél több helyet kialkudni, amelyek a technológia és know how-transzfer esélyét kínálták, míg az amerikai fél egyrészt ezt blokkolta (eleve kizárta az alkalmazott természettudományokat), másrészt az „ideológiai­lag forróbb” humán területekről érkezők számát próbálta feltornázni.14 Hruscsov energikus fellépésével a szovjet blokk országai kerültek offenzí­­vába: a moszkvai VIT mellett ennek látványos megnyilvánulása volt a Szovjet­unió két nagy nyugati ön-megjelenítése, egyrészt 1958-ban Brüsszelben, más­részt 1959-ben New Yorkban, a Coliseum épületében rendezett szovjet kiállítá­son. Mindkét esetben egymásnak feszült a két szuperhatalom önreprezentáció­ja, a belga fővárosban két közeli pavilonban, 1959 nyarán pedig a szovjet kiállí­tással egyszerre, a moszkvai Szokolnyiki-parkban megrendezett amerikai kiál­lításon. Mindegyik esetben egy gazdaságilag-technikailag fejlődő - szputnyik­­kal, atom-tengeralattjáróval, sugárhajtású repülőgépekkel rendelkező, de a ter­melésben és fogyasztásban felzárkózni akaró Szovjetunió hívta ki a fogyasztói társadalom javait felmutató Egyesült Államokat.15 Hruscsov 1957 májusában jelentette be, hogy tej-, vaj- és hústermelésben a Szovjetunió pár éven belül le­körözi az USA-t,16 majd két évvel később a XXI. kongresszuson már az utolérés és elhagyás programját hirdette meg. Hruscsov offenzívája egyúttal a vasfüggöny újraértelmezését is célul tűzte ki. 1957. július 2-án, a CBS Face the Nation című műsorában Eisenhowert szó­lította fel arra, hogy Amerika számolja fel a vasfüggönyt („do away with your iron Curtain”).17 Ez az érvrendszer magyar vonatkozásban, a kulturális érint­kezés területén is visszaköszönt, ezekben az években áthatotta a szocialista or­szágok hidegháborús propagandáját. „Azt kell hinni, hogy a 16 éves Berki Laci hegedűje, vagy a 17 éves Ökrös Jóska cimbalma nagyobb veszélyt jelent Francia­­országra, mint az amerikai atomágyúk és rakétakilövő helyek...” - vetette oda a Népszabadság a magyar rajkózenekar beutazásának megtagadása kapcsán.18 Az 1959-es bécsi VIT-ről pedig azt jegyezte fel a KB lapja, hogy az egyik önma­gát „vasfüggöny-szakértőnek” nevező amerikai fiatalnak a magyar delegáció NYITOTTSÁG ÉS ZÁRTSÁG DILEMMÁI - KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK ... 1495 13 Somlai Katalin: Ösztöndíjjal Nyugatra a hatvanas években. Az Országos Ösztöndíj Tanács felállítása. In: Kádárizmus - Mélyfúrások. Évkönyv XVI. Budapest, 1956-os Intézet, 2009. 288-293. 14 Az első évben például úgy jött ki 50-50 százalékos arány a természet és társadalomtudomá­nyos terület művelői közt, hogy az ösztöndíj reprezentatív keretének terhére meghívott személyeket is beszámították. A normál ösztöndíjasok közt a magyar fél akkor még sikeresen fogadtatta el, hogy műszaki- és természettudományos területről kerüljön ki az ösztöndíjasok többsége (75%). - A Kül­ügyminisztérium feljegyzése Ford Alapítvánnyal kapcsolatos problémákról (1965. január 14.) MNL OL XIX-J-1-k 1965 USA 7. d. 15 Reid, Susan E.: Cold War in the Kitchen: Gender and the de-Stalinizatiuon of Consumer Taste in the Soviet Union under Khrushchev. Slavic Review 2002/2. 223-224. 16 Taubmann: i. m. 304. 17 Vladislav Zubok-. Zhivago’s Children: the Last Russian Intelligentsia. Cambridge, Harvard University Press, 2009. 88. 18 A Petőfi Együttes rajkózenekara nem kapott beutazási engedélyt Franciaországba. Népsza­badság 1958. február 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom