Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
1488 SZ. NAGY GABOR lehetett, hogy a Tájékoztatásügyi Minisztérium apparátusát kétfelé osztják: a sajtóügyekkel foglalkozókat a Miniszterelnökségre, a tájékoztatásügy külpolitikai kérdéseivel foglalkozókat pedig a Külügyminisztériumba helyezik át. A Tájékoztatásügyi Minisztérium megszüntetéséről pedig törvényi úton kellett rendelkezni.82 November 27-én elvi döntés született arról, hogy december 31-én a minisztérium megszűnik. Végül a minisztérium 1948. március 5-én szűnt meg, és a sajtópolitika visszatért a Tájékoztatásügyi Minisztérium felállítása előtti felosztáshoz.83 Balogh lemondásával és a Tájékoztatásügyi Minisztérium felszámolásával elhárult az utolsó akadály is a Magyar Kommunista Párt előtt, hogy a sajtó feletti irányítást végleg a saját kezébe vegye. Mindeközben egy másik döntő változás is történt. 1947. szeptember 15-én a magyar békeszerződést Moszkvában letétbe tették, és ezzel megszűnt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi fennhatósága is.84 Noha a Szövetséges Ellenőrző Bizottság soha nem lépett fel a Magyar Kommunista Párt sajtópolitikai törekvései ellen, megszűntével a sajtóirányítás teljes egészében a már kommunista irányítás alatt álló hatalom kezébe került vissza. Ennek egyik legfontosabb eleme a szeptember 23-án kiadott kormányrendelet volt.85 A rendelet értelmében az 1914. XIV t.c. 16. §- alapján az időszaki lapokat a megindulásuk előtt be kell jelenteni a kiadó részéről a törvényhatóság első tisztviselőjének. A kérvényben meg kellett adni a kérvényező nevét és lakcímét, a felelős szerkesztő nevét és lakcímét, a lapot előállító nyomda nevét, a lap címét, alakját, megjelenési helyét, a megjelenés időszakát, a lap jellegét (politikai, sport, stb.) és azt, ahonnan a terjesztés indult.86 Ezzel tulajdonképpen a pártoknak újra igényelniük kellett a lapengedélyeket. A Magyar Kommunista Párt irányítása alatt álló sajtópolitika pedig már indoklást sem adott egy-egy lapengedély visszavonásakor, mindössze annyit, hogy a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 1947 szeptembere és novembere között a pártközi értekezleteken nem csak a Tájékoztatásügyi Minisztérium megszűntetéséről döntöttek, hanem a papírellátásról is. Láthattuk, hogy a központi hatalom a papírelosztással volt képes igazán hatalmában tartani a lapokat. A lapbetiltások eseti elrendelésével 82 Pártközi értekezletek... i. m. 987., 1021. 83 A magyar köztársaság kormányának 2.670/1948. Korm. számú rendelete a tájékoztatásügyi miniszteri állás megszüntetéséről szóló 1948: I. törvénycikk végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny, 1948. március 12. 84 Földest Margit-. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság felszámolása Magyarországon. In: Fordulat a világban és Magyarországon, 1947-1949. Szerk. Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor. Bp., 2000. 94-95. 85 A magyar köztársaság kormányának 11.290/1947. Korm. rendelete a sajtótermékek és terjesztésük engedélyezésének ideiglenes rendezése tárgyában. Magyar Közlöny, 1947. szeptember 23.; A belügyminiszter 500.700/9147. B. M. számú rendelete a sajtótermékek és terjesztésük engedélyezésének ideiglenes rendezéséről szóló 11.290/1947. Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny, 1947. szeptember 23.; A tájékoztatásügyi miniszter 328/9147. T. M. számú rendelete a sajtótermékek és terjesztésük engedélyezésének ideiglenes rendezéséről szóló 11.290/1947. Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny, 1947. szeptember 23. 86 MNL OL XIX-I-10-5936/1947 (24. d.) Csongrád vármegye alispánjának átirata az időszaki lapok megindulásának bejelentése tárgyában, 1947. szeptember 19.; MNL OL XIX-I-10-5944/1947 (24. d.) Gáspár János Székesfehérvár polgármesterének átirata az időszaki lapok megindulásának bejelentése tárgyában, 1947. szeptember 19.
