Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
működött, később Sztójay majd Szálasi alatt is működött”, „Verő Ubul azelőtt Zsedényi titkára volt. Korlátolt és fenékig reakciós. Óvatos és nem foglal állást, de politikailag 100%-osan megbízhatatlan”, míg ,,M[átray]. Florence inkább Tarnay mint V[erő]. női kiadása”. A minisztériumban végzett munka minimális, Kállai sem törődik sokat a Tájékoztatásügyi Minisztériummal. A lapengedélyeket és papírügyeket csinálja, közben pedig az Ellenállási mozgalom című könyvet írja. A minisztériumban 8-8 Magyar Kommunista Párt és Független Kisgazdapárt tag van. A kisgazdák „apolitikus régifajta minisztériumi tisztviselők vagy reakciósok”.52 Pedig feladat lett volna bőven. Az 1945-ös év telén a kormánynak szembe kellett néznie a politikai lapokat sújtó, egyre veszedelmesebb méreteket öltött papírhiánnyal. A tél beállta, és az ebből adódó szállítási, ellátási nehézségek miatt a lapok papírellátása újabb kritikus szakaszához érkezett. Az egyre súlyosbodó problémák miatt a tél folyamán egyre többször merült fel az a lehetőség, hogy a lapok papír nélkül maradnak, amely azt eredményezte volna, hogy a sajtótermékek legnagyobb része kénytelen lett volna beszüntetni a megjelenését. A papírgyárak, az ellátásért felelős állami szervek szinte naponta hívták fel a kormány figyelmét a nehézségekre. A helyzet odáig fajult, hogy 1945 decemberében a papírgyárak részleges leállása miatt a sajtó papírellátása is veszélybe került. Pedig 1945. december 1-je óta működtek a papírosipari és a papírelosztó irodák az Iparügyi és a Kereskedelemügyi Minisztérium vezetése alatt. A Papirosipari Iroda feladata, hogy a tényleges papírszükséglet alapján, a papírgyárakkal közösen állapítsa meg a gyártási tervet és a közvetlen fogyasztók számára kiutalja a papírt. A kereskedelmi forgalomba kerülő papírmennyiség a Papírelosztó Iroda hatáskörébe tartozott. Mind a két iroda a pillanatnyi ellátást vette alapul az elosztásnál.53 Ebben az időszakban gyakorlatilag csak a fűzfői papírgyár üzemelt. Mivel egy gyár nem volt képes az országban található összes sajtóterméket kiszolgálni, a Tájékoztatásügyi Minisztérium döntése értelmében a budapesti napilapokon kívül szinte az összes sajtóterméket kizárták a hatósági papírellátásból. Pedig a papírgyárak kevés háborús kárt szenvedtek és ezek legnagyobb része helyrehozható lett volna. A készárukészlet viszont nagyobb kárt szenvedett, ugyanis annak 90%-át zsákmányként elszállították. A nyersanyagok egy bizonyos részét ugyancsak hadizsákmányként szállították el (papírfa, faanyag és cellulóz). Ahogy azt már láthattuk, a Neményi Papírgyár egyik legmodernebb, legnagyobb teljesítményű gépét jóvátétel gyanánt leszerelték,54 míg a fűzfői papírgyár egyik gépét a németek olyan mértékben rongálták meg, hogy az gyakorlatilag használhatatlan lett. Ezeket leszámítva valamennyi gyár üzemA MAGYAR SAJTÓ POLITIKA A KOALÍCIÓS IDŐSZAKBAN 1477 62 PIL 283. f. 10/373. ő.e. Nádas József jelentése a Tájékoztatásügyi Minisztériumról a Szociáldemokrata Párt Főtitkárságának, 1946. február 7. 53 Az ideiglenes nemzeti kormány 9.750/1945. M.E. számú rendelete a papír kereskedői forgalmának szabályozásáról. Magyar Közlöny, 1945. november 21., Az ideiglenes nemzeti kormány 10.270/1945 M. E. számú rendelete a papíros ipari forgalmának szabályozásáról. Magyar Közlöny, 1945. november 22. 54 Erről lásd: MNL OL XIX-A-l-j-V-5430/1945 (10. d.) A Neményi Testvérek Papírgyár R.t. levele Dálnoki Miklós Béla miniszterelnöknek a jóvátételi megállapodásról, 1945. július 25.
